Több mint három éve tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója. A néhány naposra tervezett „különleges katonai művelet”-ből irtózatos veszteségeket okozó, felőrlő háború lett, ami a lövészárkoktól távol is szedi áldozatait.

A legvédtelenebb és gyakran láthatatlan áldozatok közé tartoznak az ukrán gyerekek, akik gyerekkora sosem lesz már olyan, mint 2022. február 24. előtt. Ők az áldozatai az ép ésszel talán a legnehezebben felfogható bűncselekménynek: tízezreket hurcolnak el közülük erőszakkal – az oroszok ezt evakuációnak nevezik – Oroszországba vagy megszállás alatti területekre, ahol mindent megtesznek, hogy gyökerestül kiirtsák belőlük az ukránságukat.

Idén januárban azért utaztunk Ukrajnába, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk, akiknek saját tapasztalataik vannak arról, hogyan bánnak az oroszok az ukrán gyerekekkel. Az utazás során ellátogattunk Herszon városába is, ahol egy föld alatt újjáépülő gyermekotthonban interjúztunk.

Az elhurcolt ukrajnai gyerekekkel korábban cikksorozatban foglalkoztunk:

• Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
• Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
• Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
• „Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
• „Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”