Fontos nyilatkozat született a NER 13. évében.
Jövő év elején lejár az Országos Bírói Tanács mandátuma. Ez az egyetlen köztestület, mely az elmúlt hat évben sikeresen állt ellen az Orbán-rendszer hatalmi nyomulásának. A bíróságokon még meg se kezdődött az új tagok megválasztásához vezető folyamat, de a Fővárosi Törvényszék elnöke máris belenyúlt.
Amikor két éve a végrehajtói kar elnöke megpróbált kicsinálni egy bírót, minden bírósági ajtó megnyílt előtte. Az ügyben vizsgálat indult, ám a jelentést rögtön titkosították. Most kiderült, hogy az eljárás törvénysértő volt, ám ettől a jelentés még sokáig fiókban maradhat.
Tavaly Varga Zs. András beszámolójából még ki lehetett bogarászni, hogy miként avatkozott be önkényesen a kúriai kinevezések menetébe. Tanult a „hibájából”, idén a szükséges adatokat már el se küldte.
Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája és Bohli Eszter az Országos Bírói Tanács elnöke szerint a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban.
Szerinte csak arra célzott, hogy a kormány saját magán spórol. Valójában arról beszélt: a szűkös költségvetési mozgástér miatt nem tudnak fizetésemelést adni a bírósági hivatalnokoknak.
Pedig ugyanaznap Varga Mihály pénzügyminiszter és később Orbán Viktor miniszterelnök is tagadta, hogy lennének megszorítások.
A bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét, azt lehet".