A kormány igazságügyi reformcsomagja több ponton nem felel meg az uniós elvárásoknak, írja az Országos Bírói Tanács (OBT) kedden kiadott állásfoglalása.

Az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, amivel a kormány megszerezné az 5,8 milliárd eurós (kb. 2260 milliárd forint) támogatást az uniós helyreállítási alapból, valamint a 22 milliárd eurós (8580 milliárd forint) fejlesztési forrásokat is. Ezekhez most részben az igazságügyi rendszer állapota miatt nem fér hozzá Magyarország. (Elemzésünk a csomagról: „Trükkök az igazságügyi reformcsomagban: a kormány átverné a Bizottságot, hogy hozzájusson az uniós támogatásokhoz”.)

A magyar bírósági rendszerben az OBT feladata ellenőrizni a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatalt (OBH). Az OBT mégsem kapott elég erős eszközöket az elmúlt években ahhoz, hogy valódi kontrollt jelentsen a rendszerben, ami rengeteg konfliktushoz vezetett a testület és az OBH, valamint a Kúria vezetői között.

Bár az uniós elvárás az OBT erősítése lenne, a testület kifogásolja, hogy a javaslat szerint csak abban foglalhatnának állást, hogy a Kúria és az OBH vezetésére pályázók megfelelnek-e a törvényi feltételeknek. Az OBT szerint ez visszalépés „a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely teljes körű – igaz, nem kötelező erejű – véleményezési jogot biztosít”

„A tervezet megoldása teljesen formális és a józan észnek sem felel meg akkor, amikor gyakorlatilag csak a pályázó életrajzának a törvényi feltételeknek való megfelelését teszi az Országos Bírói Tanács által vizsgálhatóvá.”Szintén kritizálják a tervezetet, amiért nem zárja ki, hogy olyan bírósági vezető legyen az OBT tagja, akit az OBH elnöke nevez ki. „Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen.” Hiányolják, hogy az OBT teljeskörűen hozzáférjen az OBH-ban kezelt iratokhoz.

Az OBT szerint a tervezetből hiányoznak azok az átmeneti szabályok, amelyek biztosítanák, hogy az OBT önálló költségvetési szervvé alakuljon, és hatékonyan működhessen.

Azt írják, a tervezet arra is lehetőséget teremt, hogy a Kúria elnökét egyben az OBT vezetőjévé válasszák. „Ehelyett a törvénynek biztosítania kell, hogy az Országos Bírói Tanács kizárólag választott tagjai közül a törvény hatályba lépését követően haladéktalanul megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is lépnek.”

A hiányosságok mellett a tervezet néhány ponton előrelépést is jelent - ezt az OBT állásfoglalása elismeri.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, nem lesz akadálya annak, hogy bírók a kételyeikkel az Európai Unió Bíróságához (EUB) forduljanak.

A törvényjavaslat továbbá megszüntetné a hatóságoknak azt a 2019 végén hatályba lépett lehetőségét, hogy jogerős bírósági döntéseket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.