Akkumulátorgyárakat támogatunk ezermilliárdokkal, miközben semmink sincs, ami az akkugyártáshoz kellene. A szoftverfejlesztéshez mindenünk megvolna, de a kormány politikai okból inkább rombolja az oktatást. Ahelyett, hogy a leggazdagabb országok közé emelkedtünk volna, egyre jobban leszakadunk, közben Orbán már a Huxitot készíti elő. Podcast.

A belügyminiszter nem tart a tömeges felmondásoktól, viccelődni kezdett, amikor erről kérdeztük.

Hogyan látja a jövőjét az oktatási tiltakozások egyik legismertebb arca, és merre halad tovább a Tanítanék Mozgalom? Erről kérdeztük Pilz Olivért a státusztörvény megszavazása utáni napon.

„Bár a mobiltelefonok összefonódtak az életünkkel, nem valók az osztályterembe” – mondta Robbert Dijkgraaf oktatási miniszter.

Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, álegyeztetések és felmondások övezték a státusztörvényt, ami csak tovább mélyíti az oktatási válságot.

Rengeteg pedagógus hagyta el a pályát az utóbbi években a megalázó körülmények miatt, de most a státusztörvény újabb hullámot indíthat. További ezrek nyilatkoztak arról, hogy, ha a törvényt elfogadják, akkor felmondanak. Összegyűjtjük őket.

Tavaly szeptemberben több tanárt is kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban.

A státusztörvény már végszavazás előtt, de a tiltakozások folytatódnak.

Tizenegyen vannak rajta.

A levelet a Kölcseyből kirúgott Palya Tamáson és Törley Katalinon kívül még kilenc, a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanár írta alá.

Tíz tanári állást kellene betölteni, és egy iskolapszichológusra is szükség lenne a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola álláshirdetése szerint.

Szombat reggel ért véget a péntek délután indult vita. A végén a Belügyminisztériumot képviselő egészségügyi államtitkár megállapította: jelentős érv nem hangzott el a másik oldalról.

Romániában.

Három hétig sztrájkoltak.

A Közép-Pesti Tankerületi Központ így akart volna megálljt parancsolni a létszám- és színvonalcsökkenésnek.