Akkor teszik lehetővé a nyugati fegyverek bevetését oroszországi katonai célpontok ellen, amikor már folyamatosak az akadály nélküli terrorbombázások. Az oroszok eszkalációról beszélnek, de ez most inkább üres fenyegetésnek tűnik.
Az USA ugyanis ehhez eddig nem járult hozzá.
A kezdeményezés kimondott célja, hogy annak során kiképezzék Oroszország „igazi elitjét”.
De csak Harkiv régió közelében.
Karis maga is elismerte, hogy jogilag kényes a téma. Észtország elsőként hozott ilyen törvényt Európában.
A történész szerint a fideszes NGO kreatívjai még ahhoz is „butuskák” voltak, hogy a háborúpártiságot egy ukrán, vagy még inkább egy nyugati harckocsival illusztrálják.
A jegybank szerdán levélben figyelmeztette az OTP-t, hogy az orosz piacon legyen elővigyázatos, készüljön kockázatokra. Van, aki szerint az MNB-elnök Matolcsy ezzel már a jövőjét építi, mások szerint csak a kötelezőt tudták le.
Prágában találkoznak a külügyminiszterek, hogy erről, illetve egy újabb Ukrajna-csomagról tárgyaljanak.
Az 1,2 milliárd dolláros csomag főleg az ukrán légvédelmet erősíti, Svédország már a legnagyobb adományozók között van.
Ukrajna folyamatosan kéri, hogy szabadabban támadhassa az orosz bázisokat, ahonnan fenyegetik, most már Macron is megengedné nekik. Putyin éles fenyegetéssel válaszolt a felvetésre.
Kilencven ország megerősítette a részvételét a svájci globális békecsúcson, aminek központi témája az ukrajnai háború lesz. Joe Biden távol maradhat, a magyar kormány sem tett konkrét nyilatkozatot.
Erről Sikorski külügyminiszter beszélt, nem részletezve, hogy milyen szerepet játszanának ezek a csapatok.
Madridban írt alá kétoldalú biztonsági megállapodást a spanyol kormányfő és az ukrán elnök.
Legalább ketten meghaltak a támadásban.
Szerinte a tűzszünetnek csak akkor lenne értelme, ha az orosz csapatok az országhatáron lennének.