Mihail Hodorkovszkij konferenciájára utaztak Németországba.
Úgy vélik, a válság az a kifejezés, amely elsősorban jellemzi a hazájukat, erős állam helyett pedig gazdasági fejlődésre és életszínvonal-emelésre vágynak. Pocsék a hangulat az orosz felsőoktatásban, a legtöbben szorongást és félelmet éreznek.
„Bahmut ma már csak a szívünkben él.”
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyerekjogi ombudsman letartóztatását, azzal vádolva őket, hogy törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.
Akár még igaza is lehet, de ennek az égvilágon semmi jelentősége.
A török elnök szerint „a nyugati megközelítés nem valami kiegyensúlyozott”.
A kormányfő szerint tisztázni kell, hogy az európai békekeret továbbra is az összeurópai biztonságot szolgálja, vagy átalakul Ukrajna katonai támogatásának eszközévé, ezért blokkolja a további kifizetéseket.
Vszevolod Knyazev legfőbb főbíra 2,7 millió dollárnyi kenőpénzt kasszírozott egyetlen ügyön, igaz, nem egymagában tette volna zsebre a teljes összeget. Február után most újra gigantikus korrupciós botrányok borzolják a háborúban álló ország népének idegeit.
Dmitro Kuleba külügyminiszter tette ezt újra világossá Li Hujnak, Kína békenagykövetének, aki most éppen Európa-szerte turnézik főnöke béketervével.
Valószínűleg robbanás történt a Szimferopol és Szevasztopol közötti vonalon. A megszálló hatóságok „illetéktelen személyek beavatkozására” gyanakodnak.
Putyin elnök fél évtizede megsemmisíthetetlen csodafegyverként büszkélkedett a 2017-ben szolgálatba állított Kinzsal rakétával. Mígnem az ukrán légvédelem elkezdte megsemmisíteni ezeket.
Ebben a hónapban már kilencedszer lőtték az ukrán fővárost.
Várhelyi Olivér szerint aki az EU szövetségese akar lenni, az ne utazgasson Moszkvába.
Novák szerint „ha az igazságos béke minden feltétele teljesül, az nemcsak a tűzszünetet teszi lehetővé, hanem a megbékélést magában foglaló fenntartható békét is”.
Szijjártó szerint addig az újabb szankciókat sem szavazzák meg.