Aminek eredményeként elítélték az orosz katonai akciót a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.
A civil szervezet nyílt levélben állt ki az orosz beavatkozás mellett. Végre valaki szembeszáll a pusztító nyugattal.
Röviden: az energiahordozók, például a földgáz miatt. Bővebben:
Vasárnap ülésezik a NATO, közben orosz csapatok mozognak Ukrajna területén. Mozgósít az ukrán szélsőjobb, és állítólag a krími katonák közül többen átálltak az oroszokhoz.
Az ukrajnai volt az utolsó csata, amit döntetlenre lehetett hozni. A látszat ellenére a Nyugat jól áll, de lassan elfogynak a területek, amiket még oda lehetne adni a terjeszkedő Oroszországnak.
A Krím-félszigeten a többség nem éli meg traumaként, hogy maszkos katonák lepték el az utcákat.
Oroszország hadüzenet nélkül kiszakított egy darabot Ukrajnából. Attól, hogy az ukránok nem lőttek rájuk, ez katonai agresszió volt. Mit léphet erre a NATO? Meddig lehet emelni a tétet a birodalmi vetélkedésben? Magyarország sokat szívhat ezen, de van egy nagy szerencséje: egyértelmű, hogy melyik oldalhoz tartozik.
A felsőház hozzájárulását kérte fegyveres erő alkalmazásához. A felsőház szerint az elnök kezében van a döntés. A "rendkívüli helyzet és az orosz állampolgárok biztonsága" miatt van erre szükség.
Mégcsak nem is olyan régen. 2008-ban az orosz-grúz háború idején azt mondta, hogy "A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt".
Harkov városában oroszpárti tüntetők verték össze az új kijevi kormány támogatóit. Középületeket is foglalnának.
Az orosz Facebookon toboroznak katonai múlttal rendelkező "turistákat" a Krím-félszigetre, hogy harcoljanak a "Nagy-Oroszországért". A deszantosok még tovább mentek a konspirációban: Az olimpia után jól esne egy kis pihenés a Krímen, nem igaz, bajtárs?