A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.

A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.

Jóval aktívabbak voltak a szarmaták és az avarok a környéken, mint eddig gondolták.

Gonda Regina előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

De egyelőre semmi biztosat nem tudni a 120 hektáros területen eloszló rejtélyes kőkomplexumokról.

Szécsényi-Nagy Anna előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.

A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, ahogy azt egyesek állítják.

A leletek és a történelmi hivatkozások alapján az olasz-pakisztáni szakértői csoport úgy véli, a régióban közösségként éltek a görögök.

Az elmúlt évtizedek legfontosabb régészeti felfedezése lehet ez.

Let me stand next to your fire.

Gábor talált egy csodálatos, bronzkori baltát, amit aztán az interneten próbált meg eladni.

Állítólag.

Ioviában a 3. század körül pezseghetett az élet.

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.