Egy római vízvezetéket, amelyre azóta a rendőrség vigyáz.
Régészek újfajta technológiával kezdték kutatni a közép-amerikai dzsungeleket, és végül arra jutottak, hogy a maja civilizáció sokkal nagyobb és fejlettebb volt, mint azt valaha gondolták. Csak eddig a fák elrejtették a városaik romjait.
Magyar szerzők részvételével készült a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, ami a Nature-ben jelent meg és az MTA számolt be most róla.
Lézerrel vizsgálták meg az őserdőt, kiderült, hogy a maja városok sokkal-sokkal nagyobbak voltak, mint azt a tudósok korábban gondolták.
11 ezer lelet az építkezésen!
Ígérik, jövő karácsonyra látogatható lesz.
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
A két, 3500 éves luxori sírt mostantól a nagyközönség is látogathatja.
A kiásott agyagedény alapján akár 8000 éve készíthet bort magának az emberiség.
Az egyik kutató szerint akkora a kár, mintha betörtek volna zágrábi székesegyházba, és kiürítették volna a kincstárat.
A kivételesen gazdag sírból már több szobor is előkerült, és még be sem fejeződött a feltárás.
3700 éve, legalább egy évezreddel Pitagorasz előtt ismerték és használták a Pitagorasz-tételt Mezopotámiában.
Édes italt ittak belőle.
A kétezer átvizsgált Kolumbusz előtti tárgyból csak 83 valódit találtak a San Francisco-i Mexikói Múzeumban.
A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.