Karl Lauterbach nem érti a döntést, mert szerinte senkit sem zavart az alagsorban.
325 szavazattal, vagyis három kormánypárti képviselő ezúttal sem szavazott mellette.
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.
A német kereszténydemokraták és szociáldemokraták szűk két hónap alatt megállapodtak az új koalíciós szerződésről. A gyorsaság Merz érdeme, a tárgyalásokban viszont a szociáldemokraták voltak az ügyesebbek. A leendő kancellár jelentős népszerűség-vesztéssel kezdheti meg a szélsőjobboldal visszaszorítását célzó kormányzását.
Négy százalékot erősödött a szélsőjobb a februári választás óta.
A 66 éves politikus májustól akarja abbahagyni a munkát.
De voltak követeléseik is.
A várható új kormány pártjai közösen jelentették be, hogy növelik az ország katonai kiadásait és létrehoznak egy 500 milliárd eurós, 10 évre szóló infrastruktúra-fejlesztési alapot.
Azt mondta, nem megy addig Amerikába, amíg fel nem áll az új német kormány.
Peter Tschentscher szociáldemokrata főpolgármester pártja 33,5 százalékot szerzett.
Szerintük a parlament második legnagyobb ülésterme a második legnagyobb frakciónak jár.
Friedrich Merz valódi mozgástér nélkül kezdi a koalíciós tárgyalásokat. Hiába nyertek a konzervatívok, a német választás valódi győztese a Merz hibáira váró AfD. Küzdelmes évek várnak Németországra.
Szerinte „Németország népe nagy számban szavazott a változásra”.
A CDU 29 százalékot szerezhet, Olaf Scholz kancellár pártja csak 16 százalékot.