A túlóratörvény visszavonása, béremelés, cafetéria visszaállítása, sztrájkjog újraszabályozása, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer.
De a decemberben átnyomott többi törvény sem tetszik nekik.
Ha Áder aláírja a túlóratörvényt, legkorábban január második felében lehet munkabeszüntetés.
Ha a köztársasági elnök mégis aláírja, akkor szerintük a tartós sztrájk is felmerülhet eszközként.
Keményen vitáztak a túlóratörvényről a Parlamentben.
Több ezer ember vonult végig a városon, hogy a Fidesz túlóratörvénye ellen tiltakozzon.
Csütörtök éjjel jelent meg a módosítás, ami kollektív szerződés nélkül is lehetővé tenné az évi 400 óra rendkívüli munkavégzés kirendelését. Szombaton tüntetnek a szakszervezetek.
Az ok: a lengyel alsóház vezetőjét épp vendégül látja Kövér László.
2019-ben 22 százalékos, 2020-ban további 13 százalékos emelés jön.
A szervezők szerint „a hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást”.
A szakszervezeti vezetők szerint a kormány ezzel egyszerűen kiveszi a rendszerből a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét.
Szerdán tárgyaltak Kósa Lajossal a törvénymódosításról. De így is maradtak vitás pontok, hétfőn ülnek le újra.
„A Kollektív Szerződésünkben elért eredményeinket megvédjük minden erőnkkel és nem vagyunk hajlandóak ebben a témában még tárgyalni sem!” – közölte az Audi Hungaria Független Szakszervezet.
A szakszervezetek augusztus óta több levelet, hivatalos tárgyalásokra szóló kezdeményezést küldtek, és sajtótájékoztatót tartottak, hogy a munkáltató kormány „tartsa be a vonatkozó dokumentumok egyeztetésről szóló előírásait” a leépítések ügyében.
A MASZSZ szerint az állam rossz gazdának bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek jövőre.