Az Ukrajna elleni folyamatos támadások miatt.
Nyugati beavatkozásnak próbálja beállítani a hónapok óta tartó diáktüntetéseket.
A vállalatban ugyanis elég nagy részesedése van a szankcionált orosz Gazpromnak.
Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.
Szijjártó úgy érzi, az Európai Bizottság nem lép fel eléggé Ukrajna ellen, mikor az a magyar kisebbségek jogait sérti, és nem érti, miért akarunk felvenni valakit, aki már most egy EU-tagország érdekeit sérti.
Szijjártó Péter múlt héten azt mondta erről a csomagról, hogy több, Magyarország számára kedvező döntést sikerült „kiharcolniuk”.
Marco Rubio tett egy gesztust az európai vezetők felé.
Az ICC és az uniós vezetők szerint az amerikai szankciók a bírók függetlenségét veszélyeztetik.
A DeepSeek érvelni tudó algoritmusát állítólag hatmillió dollárból fejlesztették, mégis olyasmi eredményre képes, mint az OpenAI legjobb nyilvános modellje. Ha tényleg sikerült ennyiből összehozni, az súlyos kérdéseket vet fel a százmilliárd dolláros AI-fejlesztési programokkal kapcsolatban is.
Szijjártó egy politikai nyilatkozatért cserébe megszavazta a féléves hosszabbítást - Trumppal is szembe kellett volna menniük, ha másként tesznek.
Akkor sem, ha békeszerződést kötnek Ukrajnával.
Annyit mondunk, hogy az exit pollok szerint 87 százalék felett áll, és nem érdekli, ha a Nyugat nem fogadja el a választások eredményét.
Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.
A megegyezés biztosan csúszik a jövő hétfői külügyminiszteri tanácsülésig.
Ezt Trumptól irigyelte el, de beszélt arról is a rádióban, hogy az ország „jól vizsgázott” a csütörtöki bombariadók alatt, mert hamar úrrá lettünk a fenyegetésen és a káoszon”. És ami a legfontosabb, hogy „többségben vagyunk, de még mindig lázadnunk kell”.