Aleksandar Vučić keveri a lapokat. A dátum: október 25. Szerbiában szinte folyamatosak a kormányellenes tüntetések 2024 novembere óta.
Aleksandar Vučić pénteken azt ígérte, legkésőbb szeptember 10-én kiírja az előrehozott választásokat.
A szerb elnök már korábban bejelentette, hogy ezúttal a miniszterelnöki tisztséget célozza meg.
A szerb államfő „előre bejelentett” és önkéntes lemondásával balkáni bálvánnyá is válhatna, ha nem Szerbiában lennénk, és ha nem Vučićról lenne szó. Az önfeláldozó politikus előtti kalaplengetés helyett érdemes inkább putyini trükköket sejteni a háttérben.
De Orbán nagy szövetségese úgy megy el, hogy marad is.
Szerinte Orbán azzal mutatta meg a nagyságát, ahogy a vereség után viselkedett. Még „a vereségben sem alázta meg magát”, mondta Milos Vucic, a párt elnöke.
Beszámolók szerint a szerb kormánypárt emberei személyesen keresik fel a magyar állampolgárokat, és azt ígérik, távollétükben is „megoldják” a szavazást Orbán listájára. Ez azonban ellentétes a magyar joggal.
„Beleálltunk, köpködjenek csak ránk, ellenállók vagyunk” – mondta egy most alakult vajdasági magyar szervezet alelnöke, akinek elege van a Vučić és Orbán rezsimjét egyszerre kiszolgáló VMSZ-ből.
„Ellen fogunk állni a külső nyomásnak, és győzni fogunk” – mondta a szerb elnök.
Nem csitulnak a kormányellenes demonstrációk, több mint 30 településen vonultak utcára a tüntetők.
Újvidéken például Vučić hívei többször fáklyákat hajítottak a tiltakozók felé a kormánypárt irodájánál, mire a tüntetők betörték az ablakokat.
A kamerája is megsérült.
Magántestőrök, rohamrendőrök, és tiltakozók is egymásnak mentek.
Az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt továbbra is forrong Szerbia.
November elsején összeomlott az újvidéki vasútállomás előteteje, a szerencsétlenségben 15 ember vesztette életét. A tiltakozások azóta tartanak, az egyetemisták mellett tanárok, földművesek, nyugdíjasok, bírók, ügyvédek is tünetnek, sztrájkolnak. Hatalomváltás előtt áll Szerbia? Vagy ez csak a szokásos? Tüntetnek, aztán megunják és hazamennek? Erről beszélgettünk Szerbhorváth György szociológussal.