Szlovákia, Ausztria és Csehország is orosz gázra volt utalva, de idén az importjuk legalább felét más forrásokból pótolják. Csak a magyar kormány állítja, hogy egy tengerpart nélküli ország ezen a vidéken csak orosz gázhoz férhet hozzá.
Inkább kihagyná az ukránokat, és az amerikaiakat ültetné oda az asztalhoz.
Szijjártó ígérete szerint már működnie kellene a magyar tengeri kijáratnak. Hogy akkor miért nincs mégsem így, arról óriási semmitmondásban van a kormány.
A külügyminiszter így összesen 5,5 millió forint közpénzből származó havi jövedelemmel rendelkezik.
Az energiaügyi miniszterek EU-s találkozóján minden javaslatot ellenzett, és nagyon reméli, hogy nem lesz többségi szavazás a gázügyekben.
Pavel Tomášek, a Deník N főszerkesztője azt válaszolta, hogy még sosem nem találkozott azzal, hogy egy külföldi kormány a nagykövetén keresztül hasonló vádakkal illette volna a médiát.
A külügyminiszter azt mondta, „minden erőnkkel azon vagyunk, hogy garantáljuk Magyarország biztonságát és hazánk kimaradását a háborúból”.
Megfelelő ember kényes feladatra: nem tudni, mi volt a dolga, amit a jelek szerint sikeresen nem végzett el.
Ha valakinek Orbán Viktor ajánlására diplomata-útlevelet adnak, az addig utazhatna vele, ameddig Orbán a miniszterelnök.
Az oroszok az annektált megyéről tárgyalni sem hajlandók, az ukránok meg területi veszteséget nem fogadnak el. Biden és Putyin kizárták, hogy mostanában találkozzanak. Egyre nagyobb területet lőnek az oroszok, és egyre jobb fegyvereket kapnak az ukránok. A magyar kormány egyedüli a nyugati szövetségben, amelyik az őszi eszkaláció közben új jaltai egyezményt akarna.
A munkatársak biztonságban vannak, mondta Szijjártó Péter.
Az egész felesleges provokáció, mondta.
Jan Lipavsky szerint Magyarország részben foglya az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak.
A magyar külpolitika arra épült, hogy a demokráciák szövetségét élvezve keresse a diktatúrák kedvét. Hogy mindenhonnan jöjjön pénz. Ám amikor háború van, ez az elvtelen játszma már nem biztos, hogy kifizetődő.
„Bizonyos mozgalmak” megpróbálják kisajátítani és „szexi, trendi politikai termékké” tenni a környezetvédelmet, ám ez egyre hiteltelenebb a külügyminiszter szerint.