A külügyminiszter azt mondta, „minden erőnkkel azon vagyunk, hogy garantáljuk Magyarország biztonságát és hazánk kimaradását a háborúból”.
Megfelelő ember kényes feladatra: nem tudni, mi volt a dolga, amit a jelek szerint sikeresen nem végzett el.
Ha valakinek Orbán Viktor ajánlására diplomata-útlevelet adnak, az addig utazhatna vele, ameddig Orbán a miniszterelnök.
Az oroszok az annektált megyéről tárgyalni sem hajlandók, az ukránok meg területi veszteséget nem fogadnak el. Biden és Putyin kizárták, hogy mostanában találkozzanak. Egyre nagyobb területet lőnek az oroszok, és egyre jobb fegyvereket kapnak az ukránok. A magyar kormány egyedüli a nyugati szövetségben, amelyik az őszi eszkaláció közben új jaltai egyezményt akarna.
A munkatársak biztonságban vannak, mondta Szijjártó Péter.
Az egész felesleges provokáció, mondta.
Jan Lipavsky szerint Magyarország részben foglya az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak.
A magyar külpolitika arra épült, hogy a demokráciák szövetségét élvezve keresse a diktatúrák kedvét. Hogy mindenhonnan jöjjön pénz. Ám amikor háború van, ez az elvtelen játszma már nem biztos, hogy kifizetődő.
„Bizonyos mozgalmak” megpróbálják kisajátítani és „szexi, trendi politikai termékké” tenni a környezetvédelmet, ám ez egyre hiteltelenebb a külügyminiszter szerint.
Biztosította az oroszokat: a magyar kormány nem engedi, hogy az EU szankciót vessen ki a gázra. Véglegesítették a fizetési haladékot, és több hónap után beleegyezett a Gazprom, hogy amit Ausztria felől nem szállít, azt Szerbia irányából küldje.
Mert BÉKE, és mert megbeszéléseket kell folytatni a Gazprommal és a Roszatommal, illetve az orosz energetikáért felelős tisztségviselőkkel.
Reagált a kritikákra, amiért sokat parolázik az oroszokkal.
Ha csak Szijjártó közleményéből tájékozódnánk, azt se tudnánk, hogy Oroszország támadta meg az ukrán fővárost.
A program szerint Szijjártó lesz az egyetlen európai uniós vendég.
A beígért 800 új munkahely sosem teljesült.