szociológia
Orbánék azt hitték, megtalálták a csodafegyvert a posztmodern politikai kommunikációban, de aztán kiderült, hogy mégis létezik a valóság
Érdemi viták helyett bűnbakképzés, ellenségképgyártás, hangulatkeltés. Az Orbán-rendszer kommunikációjáról adatelemzéssel is kimutatható, hogyan tért el a demokratikus normáktól. Hogy tudta föltörni a független sajtó a legyőzhetetlennek hitt propagandát? Sik Domonkos szociológus az RC2S2 kutatásáról.
Szociológiai Társaság: A kormányközeli közvélemény-kutatóknál súlyos hiba vagy manipuláció gyanúja merül fel
Nehéz ennyit normális esetben tévedni, felszólítják őket, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes adatbázisaikat.
Mit tenne az állam a vitrinbe, ha a szegénységről csinálna múzeumot?
Egyszer már kitalálták, a szifiliszre, az alkoholra és az elmebetegségre gondoltak. Egy elfeledett pesti turistalátványosság: a Társadalmi Múzeum.
Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket
Magyarul is megjelent a francia filozófus, Didier Eribon könyve, amelyben meg akarja érteni az életét, ahogy meleg fiatalként hátrahagyta munkásosztálybeli családját, és a párizsi értelmiség tagjává vált. A könyv fordítójával, Fáber Ágostonnal Eribon mellett Édouard Louis és Annie Ernaux életművéről, osztályárulásról és szégyenről beszélgettünk, és arról, hogy mennyibe kerül egy anya megmentése.
Törődés és pénzkeresés – apák a kettős elvárás nyomása alatt
Átalakult, hogy kit gondolunk jó apának, a törődő apa képe mindennapjaink része lett. De az anyagi valóság sokszor ez ellen hat, és gyakran komoly feszültségeket teremt. Interjú Takács Judit szociológussal.
Az idősebb, állami propagandát fogyasztó oroszok többsége még mindig azt gondolja, hogy sikeres a háború
A legismertebb orosz szociológus, Lev Gudkov beszélt az orosz társadalom közönyéről és cinizmusáról, és arról, hogy miért lett kevesebb a háborúellenes tüntetés vagy hogy mit gondolnak az oroszok a szankciókról.
A magyar jazz történetén keresztül a magyar társadalom történetét is jobban megérthetjük
Miért kísérte tiltakozás itthon a jazz érkezését, miért nem lett ez a zene soha igazi ellenkulturális erő, és miért írt a műfaj legnagyobb magyar alakja a nyomorúságáról? Interjú Havas Ádámmal, aki szociológusként dolgozta fel a magyar jazz történetét.
Az egész világot irányítani akartuk, és végül semmink sem marad
A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.
A mobilitás egyre inkább lecsúszást, és nem felemelkedést jelent
Évtizedek óta záródik be a magyar társadalom, egyre csökken azoknak az aránya, akik születési helyzetükhöz képest előrébb tudnak jutni, és ez a folyamat 2010 után egy újabb lendületet kapott. Interjú Huszár Ákos szociológussal.
A járvány megmutatta, hogy nagyon elnagyolt fogalmaink vannak az idősekről
Hajlamosak vagyunk minden 65 év feletti embert egy halmazba besorolni, pedig hatalmas különbségek lehetnek az élethelyzetük között. A szépkorúzás meg ugyanannyira problematikus, mint a nyuggerezés. Interjú Kucsera Csaba szociológussal.
Nem ezzel a válsággal lesz oda a rendszer, ami meghatározza az életünket
A járvány globális közösségi kényszert hozott magával, és ennek hatásait vélhetően sokáig érezni fogjuk. Abban pedig, hogy egyikünk sem így tervezte ezt a tavaszt, benne rejlik a szolidaritás lehetősége is. Interjú Sik Domonkos szociológussal.
Több mint 300 társadalomkutató tiltakozik a kormány jogállamiságot és a romák jogegyenlőségét veszélyeztető lépései ellen
„Miközben nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem szünteti meg az okozott hátrányokat, a bíróság döntését megkérdőjelezni és a politikai kommunikáció részeként használni súlyos vétség a társadalmi béke ellen” – írják.
Elhunyt Huszár Tibor szociológus
A Széchenyi-díjas kutató 89 éves volt.
Elég egy apró törés az életünkben, és lavinaként söpör el mindent
Miközben Magyarországon sokan rosszul érzik magukat a bőrükben, a közös megoldáskeresésre alig találni példát. Ebből az ellentmondásból nőtt ki a társadalmi szenvedés kutatása. Interjú Sik Domonkos szociológussal.
Elvétve szavaznak a jobboldalra, sokan európai polgárként tekintenek magukra: felmérték a magyar zsidók helyzetét
19 éve nem készült ennyire részletes kutatás. Identitásról, vallásról, antiszemitizmusról és politikai hovatartozásról kérdeztek meg hozzá több mint 1800 embert.