A 444 podcastjának legújabb adásában Király András külpolitikai újságíróval beszélgetünk arról, hogy omolhatott össze ilyen gyorsan az afgán kormány és hadsereg 20 év amerikai megszállás után.

Moszkva korábban attól tette függővé az afgán kormány elismerését, hogy inkluzív lesz-e, és képviseletet kapnak-e benne a nemzeti kisebbségek.

A pandzsíri ellenállók azt mondják, ők ellenőrzik a tartomány közel kétharmadát.

A tálibok betiltották az engedély nélküli tüntetéseket, miután az elmúlt napokban többször demonstráltak a nők.

A pakisztáni hatóságok szerint már nem tudnak több afgán menekültről gondoskodni, így az emberek teljesen magukra vannak utalva.

Eddig mondjuk nem adták annak jelét, hogy választást is tartanának. Hasszán Ahund molla kormányfő a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, az ENSZ terroristákat számon tartó listáján is szerepel.

Nem engedik videózni sem az eseményeket. Ez a legnagyobb megmozdulás eddig az új hatalom ellen.

A tálibok benyomultak a tartományba, több közhivatalt is elfoglaltak, ám a heves harcoknak nincs még végük.

Az afganisztáni szélsőségesek felismerték, milyen jó eszköz a közösségi média, és használják is.

Ahmed Maszúd, a pandzsíri Nemzeti Ellenállási Front (NRF) vezetője korábban még arról beszélt, nyitott a béketárgyalásokra a tálibokkal.

Elszeparálják őket a férfiaktól, még ugyanazt a bejáratot sem használhatják, és csak nők, illetve „erkölcsös idős férfiak” taníthatják őket.

Akik azt követelték, hogy a tálibok új kormányában nők is kapjanak helyet.

Engedték nekik, de végig fegyveres őrök figyeltek rájuk és a bámészkodókra.

A volt kormány levelezése értékes információkat rejt az új hatalom számára.

Abdul Gáni Baradar a szovjetek ellen is harcolt, aztán a tálib mozgalom alapítója és politikai vezetője lett.