Joe Biden amerikai elnök a szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójáig ki akarta vonni az amerikai csapatokat Afganisztánból, ezzel lezárva egy csaknem húsz éve zajló háborút. Arra viszont nem számított, hogy még mielőtt az utolsó amerikai katona elhagyná Afganisztánt, az országot máris ugyanazok fogják uralni, akik ellen az amerikaiak húsz éve bevonultak. A tálibok az egész világot meglepő gyorsasággal foglalták el a nyáron Afganisztán nagyobb városait, augusztus közepén pedig bevonultak Kabulba, miután az afgán elnök elmenekült.
Az amerikai és NATO csapatok az időközben dollármilliárdokból kiépített és kiképzett afgán hadsereggel együtt húsz évig harcolt a tálibok ellen, a harcokban 2325 amerikai katona, 66 ezer afgán katona és rendőr, valamint 47 ezer civil vesztett életét. Az áldozatok ellenére viszont, látszólag egyik pillanatról a másikra minden visszaálljon ugyanoda, ahol 20 évvel ezelőtt volt.
A 444 podcastjának mai adásában Király Andrással, a 444 külpolitikai újságírójával beszéljük át, hogy miért is vonult be közel 20 éve Afganisztánba az amerikai hadsereg, hogyan élhette túl ezt a két évtizedes konfliktust a talibán, és mi vezetett aztán az afgán kormány és hadsereg teljes és villámgyors összeomlásához.
A témában ajánlom Király András legutóbbi, az afgán helyzetről szóló cikkét és a helyzetet még a tálib hatalomátvétel előtt elemző írását. Az afgán háborúról számtalan érdekes riport és dokumentumfilm készült, én ezek közül kifejezetten érdekesnek találtam a Vice 2013-as dokumentumfilmjét, amely elég érzékletesen bemutatja, milyen rosszul alakult a helyzet már akkor, miközben az amerikai vezetés arról beszélt, hogy éppen megnyerik a háborút.
A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.
Ha magyarázatot keresünk a húszéves afganisztáni háború kudarcára, akkor érdemes úgy vizsgálnunk, ahogy az amerikai politikai és katonai vezetés folyamatában tekintett rá: egy olyan katonai akcióként, aminek a kezdete után egy, legfeljebb két évvel hátra lehet hagyni az országot.
Húsz év háború után Afganisztán problémáját akár ennyire is le lehet egyszerűsíteni. Amerikai szempontból az előbbi lehetőség kecsegtetően hangzik, Európának azonban számolnia kell a következményekkel, például a menekültáradattal is.
Itt hallottad először: 26-os választás pontos erdeménye. Orbán haverjai elintézik az ezer forintos benzint. Trump tudja, mit csinál? Nemzeti Black Metal Programot! Csihar for tisztikereszt! Marokkó bezzeg elintézte – ilyen egy jól működő futballautokrácia!
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
Volt idő, amikor mindenki a kis kovászát nevelgette. De ha nem vagyunk bezárva, akkor is marad kapacitás a kovászolásra? Mi szól egyáltalán mellette?
Ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
Nem látta valaki a tizenkettedik imámot? Milyen meccset nézzen egy ajatollah? Rendszerbebetonozás bombákkal. Állami kultúrház. Mi és a MI. Súlyemelők az uszodában. Múmia bácsi kipattan a vízből.