Hogy pontosan mire kell majd esküdniük a tanároknak, az nem derült ki a tervezetből, amiből kimaradtak a pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok is.
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes lenne, ha a választók az oktatás problémáiról szavaznának.
A PSZ szerint már több mint kétezer tanár mondott fel.
Egy állami adatbázisban több mint ötezer pedagógus álláshirdetés található. Abszolút értékben Budapesten és Pest megyében a legrosszabb a helyzet, itt van az üres állások egyharmada. Létszámarányosan Nógrádban van a legnagyobb baj.
Aki nem írja alá, annak október végéig kell dolgoznia.
Szerinte ez a törvény „tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”.
A belügyminiszter nem tart a tömeges felmondásoktól, viccelődni kezdett, amikor erről kérdeztük.
Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, álegyeztetések és felmondások övezték a státusztörvényt, ami csak tovább mélyíti az oktatási válságot.
Van, aki úgy érzi, hogy utálják, akár egy BKV-ellenőrt, mások nem tudnak megélni.
A státusztörvény várhatóan a tanárok tömeges távozását hozza magával. Milyen súlyos a helyzet, és kiket veszít el a mára kivéreztetett közoktatás?
Tavaly szeptemberben több tanárt is kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban.
A státusztörvény már végszavazás előtt, de a tiltakozások folytatódnak.
Tizenegyen vannak rajta.
Újra összeül a pedagógus sztrájkbizottság.
A Bayer Show az új kormányinfó.