Két budapesti gimnázium egy-egy tanárát kísértük munkába a sztrájk reggelén. A pedagógusok helyzetéről, a munkavállalók jogairól és a kormánnyal vívott csatákról beszélgettünk.
Hétfőn délelőtt országszerte figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. Sok iskolában csak a tanárok egy része sztrájkolt, és akadtak intézmények, ahol most tartottak tanítás nélküli munkanapot.
Hiába tartja jogszerűtlennek a kormány, megtartják hétfői sztrájkjukat a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.
Január 31-én hétfőn kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a pedagógusok.
Azt is fontosnak tartották elmondani, hogy egyébként „nem fogalmaztak meg fenyegetéseket”.
A tankerületi központokból pedig kényszeríteni próbálják az igazgatókat.
A két nagy pedagógus-szakszervezet arra biztat, hogy a szervezést tovább folytassák, és egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy ebben működjenek együtt a helyi sztrájkszervezőkkel.
Időt húz az EMMI, az igazgatók hátráltatnák a sztrájkbizottságokat, de a szakszervezetek szerint így is nagy az érdeklődés.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelik a kormánytól.
Meg kellett volna állapodniuk a tankerülettel a minimális szolgáltatásokról, de az elszabotálta a megegyezést.
A közszférában nem egyszerű megszervezni.
A Népszava szerint a veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola 138 fős tantestületéből 116-an támogatják a munkabeszüntetést.
Az ország hatvan tankerületéből eleve csak négyben sikerült megállapodni a minimális szolgáltatásokról, de az utolsó pillanatban még ez a négy tankerület is megakadályozta a munkabeszüntetést.
A héten a rendőrök, kedden az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók tiltakoztak munkabeszüntetéssel.
A második világháború után voltak ilyen jelenetek Európában, a sztrájktörők fejét kopaszra borotválták.