A szakszervezet szerint „kimondottan politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében került sor az ÁBTL-ben őrzött »ügynökakták« néven futó levéltári anyag gyors nyilvánossá tételére”.
Strukturálatlan, ömlesztett adatállományt kaptak meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Amikor az adatokat szeparálták, a hatvanezerből 164 esetben rossz helyre került egy kód.
Az egyik legismertebb magyar ügynök nincs rajta, mások tévedésből kerültek fel a nyitott akták adatbázisába. A politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
Élete utolsó napján is beszéltek erről a fiával.
Putyin visszavágott Amerikának.
Ennek örömére az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az ügynöklista nyilvánosságra hozatala „csak további igazságtalanságot szülne”.
Az egykori miniszterelnök szerint szégyenteljes, amit ezekkel a dokumentumokkal Magyarországon műveltek: "ebbe betettek, ebből kivettek, egy részét pedig megsemmisítették"
Ez az a bizottság, amit állítólag azért hoztak létre, hogy megnevezze az ügynököket. De szerintük egy ügynöklista nem segítené a múlt megismerését.