A tüntető tömegek nem kérnek a demokrácia leépítéséből, az oligarchák növekvő befolyásából, az orosz fenyegetés relativizálásából.
Ügyfélbaráttá teszik a szuverenitásvédelmet.
Először csak nyilvántartották és megbélyegezték őket, most már választásokon sem indulhatnak, akik külföldről kapnak támogatást.
A parlament elnöke is jóváhagyta a megosztó törvényjavaslatot.
A több tízezres tüntetések, brutális rendőri fellépés, parlamenti verekedés és a kilátásba helyezett nyugati szankciók után elfogadott grúz ügynöktörvény sok hasonlóságot mutat a tavaly decemberi magyar „szuverenitásvédelmi” törvénnyel.
Az elnök szerint a törvény lényegében és szellemében is orosz.
Bevert fejű ellenzék, halálosan fenyegetett aktivisták, külföldre költözésen gondolkodó újságírók, vízágyúk, parlamenti verekedés. A hatalom még a választások előtt át akarta nyomni a törvényt, ami miatt bedühödött Amerika, és az uniós integrációnak is vége lehet. A grúz politika nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarral.
A kormánypárti és ellenzéki képviselők fizikailag is egymásnak feszültek a parlamentben.
Az orosz mintára írt jogszabályt nem volt hajlandó elítéli a magyar kormány.
Azt is írták, hogy a tüntetés szervezői külföldről kaptak pénzt, kriptovaluta formájában.
Az ellenzéki Aleko Eliszasvili megütötte a szónokló Mamuka Mdinaradzét, erre több képviselő is összeverekedett.
Szalome Zurabisvili grúz elnök eközben támogatásáról biztosította a kormányellenes tüntetőket, akik szerinte a "szabad Grúziát" képviselik
A történész szerint ezért nem hozta nyilvánosságra a dokumentumokat egyetlen kormány sem.
Repül az idő!
A nem kormányzati szervezetek működését korlátozó, Oroszországban 2012 novemberében hatályba lépett szabályozás szerint, ha azok külföldi támogatással működnek, és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vétetniük magukat.