Oroszországban mostantól felvilágosító vagy oktatási tevékenységet sem végezhetnek azok, akiket a rendszer „külföldi ügynököknek” minősített - a tiltásról rendelkező törvényt kedden fogadta el a Duma. Az indoklás szerint

„a külföldi ügynökök romboló befolyása egyre jobban kiterjed az orosz társadalom legfontosabb intézményeire”.

- ezt pedig természetesen vasszigorral kell megállítani.

A „külföldi ügynökként” nyilvántartott orosz oktatási intézmények teljesen elveszítik a működési engedélyüket, és ezután nem kerülhetnek be a „társadalmi célú” szervezetek nyilvántartásába sem - írja a Meduza.

A 2012-ben hozott orosz ügynöktörvény eleve a civil szervezetek ellehetetlenítésére született, többek között az anyagai megrendítésük révén. A külföldi anyagi támogatást kapókat arra kötelezik, hogy „külföldi ügynökként” jegyeztessék be magukat, a megbélyegzésen túl extra bürokratikus kötelezettségekkel és kiadásokkal nehezítik a tevékenységüket. Később már a sajtótermékeket és magánszemélyeket is külföldi ügynöknek minősíthették.

Az Ukrajna elleni 2022-es invázió óta hozott egyre durvább szigorításokról Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő írt nemrég a Qubiton. A külföldi ügynökként nyilvántartottak már választásokon sem indulhatnak Oroszországban, nem lehetnek az államtól származó bevételeik, nem reklámozhatnak náluk, nem juthatnak hozzá a szerzői jogdíjaikhoz - és most már nem is oktathatnak.

Orbán Viktor többször utalt rá a közelmúltban, hogy a külföldi ügynöktörvényhez hasonló eszközökkel hajtaná végre a beígért „tavaszi nagytakarítást” , és arról beszélt, hogy „az egész Soros-hálózatot fel kell számolni, szankciókat kell életbe léptetni azokkal szemben, akik külföldről fogadnak el pénzt a magyar politika befolyásolására”. „A nemzetközi hálózatokkal le kell számolni. Ki kell őket söpörni, jogilag lehetetlenné kell tenni a létezésüket” - mondta.