Az indoklás nélkül elküldött Erdős Norbert feladata a területfejlesztés közpolitikai összehangolása volt.
Miközben a felelős államtitkárság büszkén hirdeti, hogy már eddig is magyar adóforintokból egészítették ki a vonatkozó uniós programot.
Az Európai Parlament újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.
Ígéretéhez hű is maradt.
A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.
A Fidesz EP-képviselőjének jutott a feladat, hogy értékelje a csütörtöki híreket.
A Politico értesülései szerint nincsenek meggyőződve arról, hogy a magyar kormány komolyan veszi a visszatartott EU-s pénzek felszabadításához feltételül szabott kéréseket.
A bizottság több olyan intézkedésről kér írásos tájékoztatást, amelyek ellentmondhatnak a EU költségvetésének védelmét szolgáló rendeletnek. de ez még nem a jogállamisági mechanizmus része.
A pár száz fős Tolna megyei Szálkára jelentős fejlesztéseket tervez a polgármester, amit több helyi lakos is túlzásnak tart. Szervezkedni kezdtek a többszáz milliós ötletek ellen, de kérdés, mennyi esélyük van.
A képviselők egy olyan jelentésre hivatkozva kérik a források megvonását, amely szerint Magyarországon példátlanul sérülnek a jogállamisági elvek, így az uniós pénzek elosztása és elköltése is teljesen ellenőrizhetetlen.
A magyar kormány azt semmiképpen sem szeretné, ha a következő időszakban a kifizetéseket a migrációval vagy a jogállamisággal kötnék össze.
A jelek szerint egy bizonyos értelemben sikerült megállítani Brüsszelt.
264 millió forint ment az uniós kasszából az alföldi kilátókra, csak ebben a faluban. Országszerte közel négymilliárdot verhettek el ilyesmire.
1,2 milliárd forint keretösszegből.