Legalábbis az alapján, amit Veng Ji kínai külügyminiszter mondott. A kínai hadsereg közben „csapásmérő hadgyakorlatokat” tartott Tajvan közelében.
A kínaiak hasonló objektív és barátságos hozzáállást szeretne az EU többi tagállamától is, mint amit Magyarországtól kapnak.
Kína szerint a tajvani kérdés kínai belügy, az Egyesült Államoknak pedig nincs joga beleszólni abba, hogy milyen módszerrel oldják meg.
A harcias külügyminiszter Afrikában és a Csendes-óceán térségében terjeszti a kínai befolyást.
A kínai külügyminiszter amerikai kollégájával tárgyalva azt mondta, célszerű lenne felhagyni a hidegháborús mentalitással.
Olyan szép klímád van. Kár lenne, ha történne vele valami!
Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.
A „magyar emberek nagyrabecsülésének és köszönetének jeleként”.
Az orosz külügyminiszter azután beszélt erről, hogy kínai kollégájával találkozott.
Biden megválasztása óta először találkozott a két ország külügyminisztere. Az amerikaiak felhoztak több témát is, amiről Kína nem hajlandó senkivel beszélni, kemény üzengetésekbe torkollott a találkozó.
A nyári konfliktusok óta először találkozott egymással a két ország külügyminisztere.
Heves diplomáciai összecsapás tört ki Kína és Prága között Milos Vystrcil tajvani útja miatt, és a konfliktus azt is megmutatta, hogy Közép-Európában egyre kevésbé nézik jó szemmel a kínai befolyásszerzési kísérleteket.
Vang Ji külügyminiszter szerint egyes amerikai politikusok „hazugságokat” és „összeesküvés-elméleteket” terjesztenek a világjárvánnyal kapcsolatos kínai lépéseket illetően, és „miközben a koronavírus még továbbra is jelen van, egy politikai vírus is terjed az USA-ban, minden lehetőséget kihasználva arra, hogy támadja és becsmérelje Kínát”.
Ez a részlet a magyar közleményekből valahogy kimaradt.
Arra utalt, hogy 70 éve a magyarok nem gondolták volna, milyen nagy jelentősége lesz annak, hogy Rákosi kommunista diktatúrája felvette a kapcsolatot Mao kommunista diktatúrájával.