A világjáró kínai külügyminiszter
Bár Hszi Csin-ping elnök ki se mozdult a koronavírus-járvány kezdete óta, külügyminisztere Vang Ji szorgalmasan gyűjtötte a kilométereket. Idén is több mint harminc országban járt: csendes-óceáni szigeteken, Közép-Ázsiában, Kína nyugati részein és sok-sok afrikai országban - gondosan elkerülve Európát, amely nem nézi jó szemmel az oroszokkal igencsak megengedő kínai vezetést.
Ha harc, hát
A kétezertízes évekre Kína hangvétele a globális politikában egyre agresszívabbá vált, Vang Ji is harcias hangvételének köszönheti pozícióját. Bár eredetileg a Japánban nagykövetként dolgozó Vangot 2013 előtt máshogy ismerték: „Úriember volt, nem egy harcos” - nyilatkozta a külügyminiszterről a New York Timesnak Yun Sun, a washingtoni székhelyű Stimson Center kutatócsoport kínai programjának igazgatója. „Aztán külügyminiszter lett, és teljesen megváltozott.”
A levert hongkongi tömegtüntetések idején állt harci üzemmódba a kínai diplomácia. Vang a minisztérium 70. évfordulóján, 2019-ben beszédében a „harci szellem” szükségességéről beszélt. Nagy sikert aratott diplomata körökben.
Lavrovval kéz a kézben
A külügyminiszter eleinte ellenezte Hszi közeledését az orosz vezetés irányába, mára már támogatója a kínai-orosz együttműködésnek: augusztus elején az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov találkozott Vang Jivel, ahol az oroszok támogatásukról biztosították a kínai vezetést, miszerint Tajvant továbbra is Kína részének tekintik. Cserébe a kínai fél az oroszokkal való együttműködésről beszélt a nemzetközi színtéren. Hogy hogyan létezhet egyszerre két Kína, vagy hogy létezik-e egyáltalán, arról múlt héten írtunk hosszabban.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Kína elszánta magát Hongkong bekebelezésére
Peking a koronavírus után lendületet vett, és végleg nekiment a hongkongi autonómia lebontásának. A világ jó része tiltakozik, de ez nem fogja meghatni Kínát. Van, aki már inkább a Hongkongból menekülésen/kimenekítésen gondolkodik.
Miért olyan fontos Tajvan, és miért akartak szerződést bontani a k-pop énekessel, aki tajvani zászlót lobogtatott?
Ismét egyre nagyobb a feszültség Kína, Tajvan és a fél világ között. Szinte mindenki a status quo fenntartásában érdekelt, de vajon meddig viseli el Kína a lázadozó szigetországot?
Míg mindenki Oroszországra figyelt, Kína hatalmas tempóban érkezett meg Európába
Kína rövid időn belül óriási politikai és gazdasági befolyásra tett szert, az európai vezetők pedig egyáltalán nem voltak erre felkészülve. Magyarország rögtön éltanuló lett, bár eddig nem nagyon kapott cserébe semmit.
Kína adott ajándékba egy székházat az Afrikai Uniónak, majd éveken át minden adatot kilophatott onnan
Ezt állítja legalábbis a Le Monde. Kína szerint a vádak abszurdak és ostobák.
Kína fejleszési pénzek segítségével foglalhatja el Afrikát
A kínaiak öntik a pénzt az elmaradott kontinensbe, de az önzetlenség helyett a neokolonializmus új fejezete nyílhat itt inkább.
Világválság, indokolatlan óriásberuházások és pánikintézkedések: Srí Lanka útja az államcsőd felé
A világválság ezúttal is a fejlődő országokat fenyegeti a leginkább. Srí Lanka pedig egy olyan autoriter politikus vezetése alatt érkezett a kétezerhúszas évekbe, aki családtagjaival tömte ki kormánya legfontosabb pozícióit.
Kínában pontosan tudják, hogy az idő nekik dolgozik
A kínai gazdasági és politikai befolyásszerzés egész Európát érinti, és egyelőre nem látni a közös fellépés lehetőségét. Erős üzenet volt, hogy egyedül Magyarország tartott ki Kína mellett, de a GDP-ben még nem látni ennek a hasznát. Interjú Matura Tamással, a Corvinus oktatójával.