1945. január 10-én zsidó emberek százait mészárolták itt le.

Hiába nem ért egyet ezzel az amerikai zsidók többsége, a Trump-kormányzat rájuk hivatkozva indított frontális támadást az egyetemek és úgy általában a szabadság ellen. Magyar szövetségeseik ugyanezt az utat járják. Ahogy a történelemben már sokszor, most is nyilvánvaló, hogy kik járnak – rosszul.

„Ez egy új élet kezdete. Sok szerencsét és sok boldogságot” - írta a Bonyhádon született lánynak 1945-ben egy amerikai katona. Élete végére az egyik legismertebb holokauszt-túlélő lett.

A több tízezer halott ellenére Izraelnek máig egyik célját sem sikerült elérnie: a Hamász nem semmisült meg, a túszok pedig nem térhettek haza. Eközben az ország korábban elképzelhetetlen külső és belső problémákkal küzd. A folyó és a tenger között azonban továbbra is palesztinként rosszabb, és már mindkét oldalon vannak, akik népirtásra vágynak.

Elképzelni is nehéz lenne sűrűbb szövésű színházi anyagot a bözödújfalusi „zsidózók” történeténél. De Sebestyén Aba rendezésében nincs idő szétszálazni mindezt, az idillből giccs lesz, a szerelemből melodráma.

Fabiny Tamás szerint a prédikáció egyes részeit tényleg úgy lehetett értelmezni, mintha a holokausztot Isten Jézus keresztre feszítése miatt engedte volna meg, vagyis azt a zsidók csak maguknak köszönhetik. Az evangélikus egyház nevében elhatárolódik az értelmezéstől.

Szerinte „sajátos módon” kiemeltek részeket a prédikációból.

Egyben úgy látja, a felvilágosodás tehet mindenről, aaz interszexuális algériai bokszolóról is.

Zsidó származású magyar túlélők, szemtanúk és áldozatok holokauszt előtti, alatti és utáni műveit mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria. Így ábrázolták az ábrázolhatatlant.

Beszakadt kripták, borostyánnal sűrűn benőtt sírok, titokzatos héber feliratok: ez a Salgótarjáni utcai zsidó temető. Egykor itt versenyeztek egymással a leggazdagabb zsidó családok, hogy melyikük tud nagyobb mauzóleumot emelni a dinasztia tagjainak.

Miért siratták meg a magyar zsidók Trianont? Miért volt olyan sok zsidó bizonyos szakmákban Magyarországon? Milyen lenne a mai Budapest zsidók nélkül? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Karády Viktorral, a téma Franciaországban élő szaktekintélyével.

Hortenék a náci Németországból menekülő zsidók vállalkozásaiból lettek vagyonosak.

Endre László a magyar Belügyminisztérium államtitkára Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködve a holokauszt történetének legeredményesebb és leggyorsabb deportálási akcióját szervezte meg 1944-ben Magyarországon. Kb. 200 ezer magyar ember munkája kellett ahhoz, hogy 430 ezer zsidót összesen 8 hét alatt Auschwitzba hurcoljanak.

Kevesen ismerik Magyarországon Endre László nevét, pedig a II. világháború után még őt tartották a magyar holokauszt fő felelősének. Eichmann az egyik legjobb barátjaként emlékezett rá, még egyik géppisztolyát is neki adta. Endrére már csak azért sem kényelmes dolog emlékezni, mert életútja mindennél jobban hangsúlyozza a magyar felelősséget a népirtásban.

A családügyi miniszter azt mondta, hogy az „antiszemita Jobbik” összefog a baloldallal, ez ellen pedig mindenkinek fel kell lépnie.