Izrael 1948-as megszületése óta feszült hely, ahol a folyamatos küzdelem a belső problémákkal és a külső ellenségekkel a mindennapok része. 2023 elején azonban új típusú konfliktussal kell megküzdenie az országnak. A tét nagyobb nem is lehetne: az izraeli demokrácia sorsa. Jichák Hercog államelnök februárban már arról beszélt, hogy
„ez már nem politikai vita, a társadalmi és politikai összeomlás szélén állunk. A puskaporos hordó hamarosan felrobbanhat.”
A Hercog által emlegetett robbanásveszélyes hordó az az igazságügyi reform, amit Benjamin „Bibi” Netanjahu miniszterelnök kormánya igyekszik elfogadtatni, és ami minden jogi szakértő szerint az ország eddigi 75 évét meghatározó liberális demokrácia végét jelentheti. Ez a törvénycsomag azonban csak tünete azoknak a társadalmi, demográfiai és politikai folyamatoknak, amelyek Izraelt az utóbbi évtizedekben nagyon eltávolították a II. világháború után született állam alapító ideáljaitól.
Izrael legújabb kori történelme, amelyben az ország demokratikus gyökereinek fennmaradása a tét, 2022 november 1-én kezdődött, amikor a választásokon eldőlt, hogy az országot 1996-99 és 2009-21 közt miniszterelnökként vezető Netanjahu visszatérhet a hatalomba. Alig másfél év telt el Izraelben úgy, hogy nem az 1949-es születésű Netanjahu volt a miniszterelnök, de miután összeomlott a koalíció, amit addig is csak a Bibi-ellenesség tartott össze, ismét eljött az ő ideje.
Netanjahunak tulajdonképpen muszáj volt ismét hatalomra jutnia. Évek óta húzódnak különböző bírósági ügyei, amelyekben többek közt korrupcióval vádolják. Már 2018-ban vádat emeltek ellene, de a hosszas jogi csűrés-csavarásnak köszönhetően máig semmilyen ítélet nem született. Maga Netanjahu mindent tagad, de folyamatosan ott lebeg felette a több éves börtönbüntetés veszélye. Hatalmi pozícióból pedig könnyebben tud tenni azért, hogy végül ne ítéljék el.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?