Az Európai Bizottság hivatalosan is értesítette erről Varsót.
Négy ország fogadta be az új menekültek háromnegyedét.
Abban egyetértettek csütörtök este a tagállamok vezetői, hogy soha nem látott gazdasági visszaesés jön, és hogy ezért rengeteg pénzt kell önteni az európai gazdaságba. Csak arról halasztották el a döntést, hogy mikor, honnan, kinek és mennyit adjanak.
Kormányzati kommunikációra, kastélyokra, útfelújításra, csatornázásra szánt milliárdokat lehetne a járvány miatt bajba került emberek és cégek támogatására költeni. A még csak papíron kiosztott pénzhez azonban nem nyúl a kormány.
A miniszter szerint a tényekre kell alapozni a vitát, ezért az Európai Bizottságnak elküldte a saját elemzését egy minden tagállamra kiterjedő táblázattal, amiben a rendkívüli intézkedések alkotmányos kereteit, részleteit hasonlították össze.
A tavaly nyugdíjba vonult bizottsági elnök szerint túl általánosak a felhatalmazási törvénnyel szembeni kritikák.
Heiko Maas kijelölte a német soros európai uniós elnökség fő témáit.
Az Európai Unió Bírósága szerin a testület nem független.
Pedig teljesen egyetértenek a tizenhárom nyugat-európai országgal, akik a demokrácia tiszteletben tartására figyelmeztettek.
Magyarország, Lengyelország és Csehország is vesztett a kvótaperben.
Ugyan Magyarország neve nem szerepel a közleményben, de nem nehéz rájönni, mi ihlette a közös kiállást.
„Most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan tudják végezni munkájukat a hamis hírek elleni küzdelem sikere és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz” – közölte Ursula von der Leyen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapban közölt nyílt levelet Carlo Calenda és több olasz közgazdász.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy támogatást is adnak, a védekezést is segítik, de figyelnek, hogy mindenki betartsa az uniós normákat.
Az Európai Bizottság javasolja, hogy a rendkívüli határzárak ne vonatkozzanak a betekarításra igyekvő munkásokra és az egészségügyi dolgozókra.