Kik ezek a perc emberek a Való Világ 9-ben, és mit tettek le az asztalra? Régen még volt becsület, de ma nem számít más, csak a nézettség… Hol marad a tisztelet és az alázat?!
Ahol csak a hatalom pillanatnyi akaratán múlik, mit szabad és mit nem, ott semmilyen leírt törvénynek nincs igazi jelentősége.
A hatóságok nem egyszerűen félrenéztek, amikor bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios-nyomozást. Az állam az uradalom szolgálatába állt.
Miért ne lehetne Ausztriában a nyilvánosság előtt becsmérelni egy 1400 évvel ezelőtt élt hadurat, aki „feleségül vett” egy gyereket?
A polgári jóízlésbe ez már biztosan nem, kérdés, hogy a választópolgárok értékítéletébe még belefér-e.
A miniszterelnök és a Fidesz a végletekig igyekszik lebutítani a migrációról szóló vitát, ez pedig, ha rövid távon elég is arra, hogy hatalomban tartsa őket, iszonyatos versenyhátrányba löki az egész országot.
Egy súlyos kérdés, amire nincs megnyugtató válasz.
Teljes nyugalommal nyilatkoztak arról, hogy a miniszterelnök hobbiutazásait egy olyan üzletember fizeti helyette, akinek a cégei tízmilliárdos nagyságrendben kaptak megrendeléseket a magyar államtól. Ez még az illiberális rendszerekben is korrupció.
Orbán azt ígérte, hogy szeptembertől felforgatja a művészeti életet. Lassan itt a szeptember vége, lehet, hogy Orbán csak blöffölt? Mikor neveznek ki végre költőket?
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” - mondta a miniszterelnök, aki elhallgattatott már újságokat, tanárokat, civileket, tudósokat.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Váratlanokat húzó új ellenzéket szeretne a médiatulajdonos-képviselő. A Fidesznél is fideszebb LMP koncepciója talán némileg váratlan, de elég kevéssé ellenzéki.
Mészáros-vagyon került az Orbán családhoz. Dehát ezt eddig is tudta mindenki, nem? Mégis egészen más, amikor nyíltan csinálják. Új korszakot jelez.
Óriási fölénnyel győzött a helyi népszavazás egy kormánypárti támogatással tervezett kavicsbánya ellen. Nagyon rég történt ilyesmi.
A gond ott kezdődik, amikor a média hitelességét vagy a Putyin-ellenességet az emberélet elé helyezzük. A botránnyal a nyugati média megmutatta, hogy még mindig képes az egyetlen dologra, amire a diktatúrák sosem lesznek képesek: korrigálni és önelemezni.