Az örök háború Oroszország és a Nyugat között nem megállíthatatlan, véli a Berlini Carnegie Központ igazgatója. Alekszandr Gabujev nagyszabású elemzést írt arról, hogy ha az európaiak nem dolgozzák ki az Oroszország-politika új formáit, a Putyin által erőltetett konfrontáció Putyin után is velünk maradhat.
Az Egyesült Államokban ugyanúgy elnyomják a másképp gondolkodókat, mint a Szovjetunióban – állítja a dokumentumfilm, amit Orbán Balázs mutatott be a kormányzati háttérintézménynél. Rod Dreher a progresszívekről fogalmazta meg ezt a kritikát, de mára már a megvalósult trumpizmussal sem elégedett. Ezt viszont nem hangoztatja a Danube Institute-ban.
A háború kitörése után az orosz állami tévécsatornát, a Russia Todayt a Nyugaton szinte mindenhol betiltották. A Novaja Gazeta utánajárt, hogy milyen módszerekkel igyekszik a propaganda ennek ellenére is megszólítani és befolyásolni az amerikai és európai közönséget.
A kormány nem tartja túlzásnak másodszorra is egyszerre két antiszemitát kitüntetni.
„Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta az orosz külügyminiszter.
Az oroszok szerint a nyugati országok aktívan készülnek erre.
Na jó, egy probléma mégis van.
Trump pedig az utolsó olyan amerikai elnök, aki feleségei révén ismeri Közép-Európát, és tudja, hogy volt 1956, meg a berlini fal.
A sajtószabadságot támogató orosz elnök a nyugati cenzúráról, az olimpiai eszmék nyugati eltiprásáról és a háború nyugati kiprovokálásáról értekezett egy mongol lapban.
És itt az ideje „magunk mögött hagyni ezt a nyugati vircsaftot, és visszatalálni a keleti gyökerekhez”.
De a háború „természetesen Vlagyimir Putyin felelőssége.”
A hekkerbotrány bizonyos szempontból a legsúlyosabb dolog, ami Magyarországon a rendszerváltás után történt. De az Orbán-rezsimnek ez a húzása szépen illeszkedik a nyugati szövetségi rendszereket évek óta módszeresen bomlasztó politikájába.
Очень хорошo!
Bayer Zsolt a Nyugat hanyatlása mellett könnyű idők gyenge gyermekeiről beszélt az albertirsai polgári esten. Feladatot is adott a nyugdíjasokból álló közönségnek, a normalitás bizánci védelmezésére kérte őket.
A külügyminiszter azt állítja, látja „többeken a szenvedést, mert igazából maguktól mást mondanának, mint amit a jelenlegi helyzetükben kell”, több európai kollégája is kitartásra szokta kérni, de nem mer csatlakozni az álláspontjához a vitákban.