Az én kedvenc alkotmánymódosításaim
Most, hogy a kormány hatodszor is módosíttatná Magyarország Alaptörvényét a parlamenttel, mindannyian elégedetten tekinthetünk vissza az előző ötre. Kinek melyik volt a kedvence, ki hol volt, amikor a parlament tovább farigcsálta a márványba vésett betűket, kinek mit jelentettek ezek a jogi bravúrok. Biztosan sokan vagyunk olyanok, akik nem tudnak választani: én mind az ötöt egyformán szeretem. Ki az az anya, akinek öt fia közül egyetlen kedvence van?
Az elsőszülöttre mindig meleg szívvel gondol az ember. Itt ugyan gondot jelent, hogy ez tulajdonképpen a második módosítása volt a négy hónappal korábban életbe lépett Alaptörvénynek, hiszen menet közben is voltak átmeneti rendelkezések, amiket kizárólag a Fidesz nem tartott alkotmánymódosításnak, de ez lényegtelen, hiszen nekem azok is nagyon tetszettek. És ezzel az Első Igazi Módosítással egyébként is bele lettek emelve az Alaptörvénybe. 2012 június 4-e szép kora nyári nap volt, és nyilván nem én voltam az egyetlen magyar ember, akit olyan mámoros érzés kerített hatalmába, mint legutóbb a szűzességem elvesztése után. Akkor még nem tudtam, hányszor fogom ezt az élményt újra és újra átélni.
Imádtam az első alkotmánymódosítást, de 2012 nyarán végig motoszkált bennem valami, amiről nem tudtam megmondani, hogy pontosan micsoda. Gyomorrontás? Szerelmi bánat? Aztán amikor az újságok írni kezdtek a második alkotmánymódosításról, aminek már a neve is szexuális jellegű izgalmat idézett nálam elő, egyből leesett: MARCI, NEKED CSAK AZ FÁJT, HOGY AZ ELSŐT NEM A KEDVENC POLITIKUSOD NYÚJTOTTA BE!!!! A másodikat viszont már igen: maga Lázár János, a lányok kedvence, a gondolkodó ember Szekeres Imréje. Ez az a módosítás, amit azóta is rendszeresen újraolvasok, kinyomtatva pedig ott hordom a farzsbemben. Van benne valami lázáros, és én egyszerűen imádom!
Ezt ugyan nem Lázár János nyújotta be, de így is bearanyozta 2012 telét. Három a magyar igazság, a Szentháromságról nem is beszélve. A harmadik alkotmánymódosítás pedig egy hasonlóan fontos dolog, a magyar föld védelmében született. Ez volt az a módosítás, amelynél a Fidesz legesküdtebb ellenségei is kénytelenek voltak elismerni, hogy milyen zseniális forgatókönyvet írt a kormány az alkotmányozási folyamatnak. A föld védelmét nyugodtan beleírhatták volna egyből az Alaptörvénybe, de akkor csak kenyér jutott volna a népnek, cirkusz meg nem. Így viszont milyen szép ajándék került minden magyar háztartásban a karácsonyfa alá? Kormány-Jézuska 1:0!
Én ugyan minden módosítást egyformán szeretek, de pontosan tudom, ha népszavazást írnának ki Magyarországon, a választópolgárok legkedvencebb alkotmánymódosítása a negyedik lenne. Tulajdonképpen csak egyetlen egy hibája volt: nem négy nappal később fogadták el. Orbán Viktor és csapata úgy érezhették, hogy a tavaszt valami nagyon erőssel kell indítaniuk, ezért tűzijátékszerűen vetették be a teljes nehéztüzérséget. Mi a család? 1 férfi meg 1 nő! Ki dönti el, mi az egyház? Hát az országgyűlés! Hova menjenek a hajléktalanok? A picsába! Én ezt a módosítást úgy csodáltam, ahogy turistaként gótikus katedrálist szokás. Előbb alaposan megcsodálva messziről, majd közelről belemerülve a részletekbe és kacifántokba. Társaságban, baráti összejöveteleken a mai napig szívesen idézek belőle.
Az ötödik volt az Alaptörvény első olyan módosítása, amelyet a 444 már élőben közvetíthetett. Nem árulok el túl nagy titkot a szerkesztőség életéből, ha elmondom, hogy ezt jobban vártuk, mint az első női munkatársunk első munkanapját, pedig az is erre a szép hétfőre esett. Valaki fel is vetette, hogy öltözzünk fel rendesen, és vegyünk az alkotmánymódosításnak egy csokor virágot, de aztán a nagy izgalomban elfelejtettük. Én csendben kilopóztam az irodából, kiballagtam a közeli Margit hídra, és néztem, ahogy a szavazás közben különös fény világítja meg felülről az Ország Házát. Keserűséget éreztem a szívemben, mert attól féltem, utoljára adatik meg ez a felemelő élmény. Visszafelé sétálva viszont már mosolyogtam, mert tudtam, hogy ami ennyi embernek okoz örömet, annak egyszerűen nem érhet vége.