A Vox 270 kutató megkérdezésével készített összeállítást arról, hogy mi az a hét dolog, ami leginkább megnehezíti a munkájukat. Ez ugye nem csak nekik fontos, a tudomány fejlődése kb. az emberiség fejlődését is jelenti, szóval mindenkinek az a jó, ha minél szabadabban, hatékonyabban és könnyebben tudnak kutatni a tudósok.
A Vox felmérése alapján a következő lista állt össze
A válaszadók szerint nem csak az a baj, hogy nehéz kutatási pénzhez jutni, hanem az is, hogy a pénzért a gyors és hangzatos eredményeket várnak. Pedig a jó, megbízható tudomány, az sokszor lassú és unalmas kutatások hosszú sora, és sokszor többet tudunk meg egy sikertelen kutatásból, mint egy sikeresből. Nem tesz jó a területnek, ha mindenkitől mindig látványos eredményeket, nagy felfedezéseket várnak, emiatt változtatni kellene a támogatási rendszeren.
Az előzővel összefüggő probléma a rendszerben, ami a látványos, egyedi megoldásokat díjazza a megbízható, erős bizonyítékokkal szemben. Sokszor előfordult, hogy a kutatók túlhájpolják eredményeiket.
Tavaly nyár végén írtunk arról, hogy milyen botrány rázta meg a pszichológiát, amikor kiderült, hogy egy csomó kutatás eredménye nem megismételhető. Pedig ez a tudományos eredmények egyik legfontosabb kritériuma, hogy azonos körülmények között az azonos kísérletek ugyanazt az eredményt hozzák. A tudósok nem motiválták benne, hogy megismételjék egymás kísérleteit, ezért sokszor nem derül ki, ha hiba van a rendszerben.
A tudományos eredmények nyilvánosságra kerülésének rendszere elvileg úgy néz ki, hogy egy kutató valamilyen eredményre jut, a kutatását elküldi egy szaklapnak, a lap szerkesztői a kutatást elküldik más, a területen dolgozó tudósoknak, azok átnézik a munkát, kommentárt fűznek hozzá, és ezek alapján aztán vagy lehozzák vagy elutasítják az anyagot. A probléma az, hogy a tudósoknak senki sem fizet, hogy egymás munkáját ebben a folyamatban ellenőrizzék, így csak a résztvevők lelkiismeretességére van bízva, hogy mennyire nézik meg, ami eléjük kerül. Emiatt túl sokszor előfordul, hogy hibás vagy egyenesen hamis eredmények kerülnek a nyilvánosság elé.
Nagyon sok tudományos folyóirat, ahol a legfontosabb eredmények megjelennek, nagyon drága. Ez nyilván egy csomó ember számára korlátozza a hozzáférést a tudományhoz. Horváth Bence itt, a sciencemeetupos Varga Máté pedig itt írt erről a problémáról, és a lehetséges megoldásokról.
Azt sajnos az oltásellenes ostobaságok terjedéséből is látni, hogy valami nem stimmel a tudományos eredmények kommunikációjával. Hiába teljesen egyértelmű, hogy szükség van oltásokra, és hogy az hatékonyan védenek meg veszélyes betegségektől, az emberek egy része ezt nem fogadja el. Ebben a sajtó is szerepet játszhat, ami hajlamos nagyon sarkosan beszámolni mindenféle tudományos eredményről, pedig nagyon sok esetben pont árnyalt tájékoztatásra lenne szükség.
Talán ez a legkevésbé tudomány specifikus probléma, valószínűleg minden pályakezdő szakember élete nehéz, ha a kezdő orvosok, a kezdő építészek vagy a kezdő ügyvédek körében lenne felmérés, akkor ők is mind különösen nehéznek látnák saját helyzetüket.
Száz, neves folyóiratban megjelent kísérletet próbált meg egy nemzetközi csapat megismételni. Az esetek több mint felében nem jött ki ugyanaz az eredmény.
Egy bíróság betiltotta a két legismertebb oldalt, ahonnan ingyen lehetett letölteni tudományos cikkeket és folyóiratokat. Milliárd dollárok, monopóliumok és kutatók lázadása van a háttérben.