„Valótlan dolgok jelentek meg rólam a sajtóban, amelyek alkalmasak a lejáratásomra”
– a Blikk szerint ezzel panaszkodott a bíróságnak a 200 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba, aki kitiltatta a nyilvánosságot az általa indított per tárgyalásáról. Tarsoly emellett üzleti titkokra is hivatkozott, amikor megindokolta, miért nem akar senkit sem látni a tárgyalásán.
A per tárgya, hogy Tarsoly firtatja a Magyar Nemzeti Bank 20 millió forintos felügyeleti bírságának jogszerűségét.
A lap szerint a Fővárosi Törvényszék helyt adott Tarsoly kérelmének, és az üzleti titokra való tekintettel mindenkit kiküldtek a tárgyalóteremből.
Kár, pedig Tarsoly a tárgyaláson vélhetően azt magyarázza a bíróságnak, hogy cégvezér-tulajdonosként semmilyen szerepe nem volt a Quaestor-cégcsoport fiktív kötvénykibocsátásában.
A Quaestor-ügyről kollégám, Kasnyik Márton készített 4 részes cikksorozatot (1.rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész), amiért idén megkapta a Soma-díjat.
Pénzügyi börleszk Magyarországon. Senki nem volt olyan tehetséges a felszívott milliárdok eltüntetésében, mint Tarsoly Csaba csaló cégcsoportja. A Quaestor-ügy, első rész.
Megfejtettük, miért kellett több mint harmincezer embernek elvesztenie a megtakarítását, és hogy milyen technikákkal csalt a magyar kamukötvény-király. A Quaestor-ügy, második rész.
Ehhez képest még az sem igaz, hogy az MNB vette volna észre a csalást. Miért nem avatkoztak be két évtizeden át? A Quaestor-ügy, harmadik rész.
Bemutatjuk a koronatanút, akiben az ügyészek megtalálták az embert, akit annyira kerestek. Húsz éven keresztül alázta őrjöngve a Quaestor vezetőit, mégis ő volt a legjobban kereső alkalmazott a cégnél, és most megúszhat mindent. A Quaestor-ügy, negyedik rész.
A legjobb oknyomozó cikkekért járó díjat idén megosztva osztották ki, kollégánk mellett az Index Kertész Balázsról szóló cikkét is díjazták.