A lemondott történész szerint Schmidt Mária félrevezette a kuratóriumot, és utólag hárítja a felelősséget

POLITIKA

A Dózsa László/Pruck Pál-ügy legutóbbi fejleménye az volt, hogy az 1956-os Emlékévért felelős Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól távozott dr. Horváth Miklós hadtörténész. Ő volt az, aki a plakátkampány előtt Dózsa László színész-rendezőt azonosította be a fotón, nem jelezve, hogy egyéb források alapján Pruck Pál van a képen, és miután Dózsa írásos nyilatkozattal megerősítette, hogy a 60 éves felvételen ő van, a beazonosítást lezárták. Magyarul Horváth elkövetett egy egyszerű hibát, ami nem kirívó ebben a szakmában.

Fotó: horvathmiklos.eu

Csakhogy a múlt héten a feltétlenül kormányhű Origo arról írt, hogy Horváth „az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője” volt, és hogy „a felmondás hátterében az Emlékév lejáratása érdekében, a még 2016 decemberében indított sajtótámadás áll”. A jegyzőkönyv alapján azt is írták, hogy: „A kuratórium méltányolja Schmidt Mária álláspontját, miszerint felettes vezetőként egy személyben kellett vállalnia a nem kellő gondossággal és szakmai alapossággal végzett munka miatti kritikát, ugyanakkor leszögezi, hogy a pontatlanságával kritikai felületet nyújtó Horváth Miklós professzor egyetlen alkalommal sem vállalta, hogy álláspontját megvédje, vagy hogy azt – az akadémiai életben megszokott módon – a tudományos nyilvánosság előtt fölülvizsgálja.”

Horváth a titoktartási szerződésre hivatkozva akkor lényegében annyit közölt, hogy nem hagyták nyilatkozni az ügyben, viszont – már akkor, amikor tudták, hogy baj van a plakáttal – meghosszabbították a szerződését, ám végül mégis távozni kényszerült.

Az 56-os Intézet jelentése több írásos bizonyítékot is felhozott, illetve a fiatal Pruck Pálról készült többi 1956-os fotót is megvizsgálva egyértelműen arra jutott, hogy nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel az 1956-os fényképen.

Most viszont a hadtörténész „Hallgattassék meg a másik fél is!” – Széljegyzetek egy kuratóriumi jegyzőkönyvrészlet margójára címmel feltöltött a honlapjára egy nyilatkozatot, amiben részletesen beszámol a történtekről. Mint írja, „teljességgel félrevezető az a beállítás, hogy a távozásra vonatkozó döntés mögött bármiféle sajtótámadás állna”, és azt írja, „Schmidt Mária a nyilvánosság felé tett nyilatkozataival” szólította fel a véleménynyilvánításra.

Horváth cáfolja azt is, hogy az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna:

„Én is a Kuratórium üléséről kiadott jegyzőkönyvből értesültem arról, hogy az emlékév történészszakmai vezetője voltam. Schmidt Mária egyértelműen félrevezette a Kuratórium tagjait, amikor minden valóságot nélkülözően a fenti szerepkörben tüntetett fel.”

Horváth szerint a szerződésében szereplő feladata („támogatja a korszakra vonatkozó történészi kutatómunkát”) nem értelmezhető vezetői tevékenységként. (Hogy ez a rész tisztázódjon, korábban közérdekűadat-igényléssel kikértük a közalapítványtól a Horváth Miklóssal kötött szerződéseket, de ennek határideje még nem járt le.)

Horváth szerint Schmidt Mária, „a Megbízó a Kuratóriumot felhasználva utólag tesz kísérletet a Dózsa-Pruck ügyben viselt nem annyira szakmai, mint inkább erkölcsi felelőssége áthárítására”.

Mint írja, a Schmidt Mária vezetése alatt álló Terror Háza Múzeum elzárkózott a Pruck-fotó körüli kérdés megvitatásától, „nem adva teret az akadémiai életben megszokott nyilvánosságnak”. (Erről korábban itt írtunk.) „Az üggyel kapcsolatban nyilvánosan a Közalapítvány részéről csak azok mondhattak véleményt, akik tartalmát tekintve és részben hasonló stílusban az első nyilatkozatokkal egyezően »érveltek«” – utalhat a Schmidt mellett kiálló Békés Márton interjújára Horváth. Szerinte a Közalapítványból eddig egyedül Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója vetett fel történészszakmai szempontokat, amikor a Magyar Időknek azt mondta: irreális elvárásnak tartja, hogy minden egyes fotónak egyesével utánajárjanak, akkor is, ha nem merül fel kétely a kutatóban.

A Terror Háza Múzeumban Dózsa László mellett foglal helyet Schmidt Mária, aki egy szakmai hibából teljesen feleslegesen politikai ügyet kreált
Fotó: 1956-os emlékév/Facebook

Horváth végül bocsánatot kér a Pruck családtól, bár, mint írja, ezt a korábban bocsánatkérést ígérő Schmidt Máriától várják:

„Így szakmai felelősségem teljes tudatában – a lehetséges következményekkel is számolva –bocsánatot kérek Pruck Erikától és családjától, hogy jelentkezésükig nem kételkedtem Dózsa László állításában, mely szerint Ő van a képen. Teszem ezt őszintén, abban a tudatban, hogy a korábban elhangzottakért – ahogy Pruck Erika megfogalmazta: édesapja emlékének meggyalázásáért - a bocsánatkérést nem tőlem, hanem Schmidt Máriától várja.”

Kapcsolódó cikkek

Nem hagyták nyilatkozni a Dózsa László-plakátért felelős történészt, végül közös megegyezéssel távozni kényszerült

Folytatódik a magyar politika egyik legszimbolikusabb ügye: Schmidt Mária még mindig nem ismerte el, hogy Pruck Pál van a híres 1956-os fotón, de a közalapítvány maximálisan támogatja, és találtak egy felelőst a botrányért.

Herczeg Márk
Történelem

Hivatalos: egyértelmű, hogy Pruck Pál van az 56-os fotókon, és nem Dózsa László

Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.

Herczeg Márk
Történelem

Fegyelmit kaptak az '56-os Intézet történészei, mert nyilatkozni merészeltek Pruck Pál ügyében

Schmidt Mária sziluettje tűnik fel a háttérben, aki hosszú ideje szeretné bedarálni az OSZK osztályaként működő műhelyt.

Rényi Pál Dániel
politika

Így csinált magából bohócot Schmidt Mária tök feleslegesen, egy egyszerű plakáthiba miatt

Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.

Herczeg Márk
POLITIKA