A júniusi Budapest Science Meetup-on Szöllősi Gergely (MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport) arról beszélt, hogy milyen stratégiákat használnak a többsejtű szervezetek a mutációk mennyiségének és ezzel a rák kialakulási kockázatának csökkentésére. Az előadás alapjául szolgáló, Nature Communications-ben megjelent tudományos publikáció itt érhető el.
Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. Az előadásban a közelmúltban megjelent elméleti modellünkről beszélek, amely a megújuló szövetek belső dinamikáját írja le. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
A címlapi kép forrása: Lothar Schermelleh
Miután a parlamentben jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, a miniszterelnök élőben válaszol kérdéseinkre.
„Résen kell lenni” – Magyar Péter szerint erre figyelmezették a régi motorosnak számító uniós vezetők az első EU-csúcsa előtt. Az új miniszterelnök azt ígérte, hogy bármilyen hosszú is lesz az éjszaka, nem fog kimenni kávézni.
Bánja-e, hogy a nagy víziók helyett nem fordított nagyobb figyelmet a rábízott államra inkább? – kérdeztük a volt miniszterelnököt Brüsszelben. Szerinte el kell dönteni, hogy házmester vagy miniszterelnök az ember.
A vereség óta jóval készségesebben nyilatkoznak a fideszesek, mint korábban. Megpróbáltuk megtudni, mi van az Orbán-korszakon túl.
Az én dolgom, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben – mondta első miniszteri nagyinterjújában Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter kijelentette, felperzselt földet örökölt Lázár Jánostól.