• A kormány lassan másfél éve próbál belenyúlni az igazságszolgáltatás rendszerébe.
  
• Volt, hogy különbíróságokat hoztak volna létre a politikailag kényes ügyeknek,
  
• volt, hogy a bírák kinevezésének szabályain változtattak volna.
  
• Most az ombudsman vizsgálódik a kormány igazságügyi elképzelései körül.
  
• Az Országos Bírósági Hivatal nekik küldött válaszából pedig látszik, hol arathatja az első politikai győzelmet a Fidesz.
  

Megfelel-e a jogbiztonság, a jogállamiság és a tisztességes eljáráshoz fűződő jog követelményeinek a kormány bírósági terve

- lényegében erről érdeklődött a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal elnökénél, Handó Tündénél Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szeptember elején írt Handónak, miután vizsgálatot indított a kormány bíróságos átalakításokkal kapcsolatos terve miatt.

Handó részletesen válaszolt az ombudsman aggályaira. Azzal kezdi, hogy

„az új szabályok alapvetően tervezték átalakítani a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi rendszerét, hatásvizsgálat nélkül”

és jelzi, hogy már a törvényjavaslat elfogadása előtt elmondták az aggályaikat az országgyűlésnek.

Handó válaszából kiderül, hogy az átalakítások miatt négy ütemben vesznek majd fel új bírákat és más igazságügyi dolgozókat. Ennek a folyamatnak a kockázatairól itt írtunk részletesen.

Az új bírák felvétele, és a Handó válaszában megemlített, mellékesnek tűnő eljárásjogi szabály megmutatja, hogyan próbálhatja meg a kormány jobban érvényesíteni az akaratát az igazságszolgáltatásban, mint eddig, méghozzá a politikailag mostanában különösen érzékeny menekültügyben.

„Eddig a menekültügyekben a menekült lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye szerinti bíróság járt el, illetve a határon lefolytatott eljárásokban a Szegedi, a Pécsi és a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Most azonban ez a szabály nincs benne a közigazgatási perrendtartásban, így elvileg itt is az új régióközponti bíróságok járnának el, ha 2018. január 1-jéig nem jelenik meg ezzel kapcsolatban új szabály. A 60 nap túl kevés, jó sok bíróra lesz szükség, hogy ennyi idő alatt el tudják bírálni a bíróságok. Úgy tűnik nekem, hogy az OBH nem forszírozza az eddig is közigazgatási bíróként dolgozók kirendelését a régióközponti bíróságokhoz, inkább új bírói helyekben gondolkodik. Ezzel egy kicsit alá is dolgozik a kormány elképzeléseinek: új emberekkel kell feltölteni a közigazgatási bírói kart, akik megfelelően irányíthatóak, instruálhatóak.”

Ezt mondta a közigazgatási bíróságokat és a tervezett átalakításokat jól ismerő forrásunk.

Arról van szó, hogy az átalakítások miatt akár 200 új bíróra is szükség lehet, az igazságügyi minisztérium pedig éppen a felvételi hullám előtt próbált belenyúlni a pályázati szabályokba, hogy a közigazgatásból, kormányhivatalokból induló jelöltek jobb eséllyel kapjanak bírói kinevezést, mint korábban. Ezt a változtatást az OBH is élesen bírálta, és még a Handóval kritikus bírák is arról beszéltek, hogy

„nem tudom, hogy egy (kormányzati) akarat végrehajtására szocializált hivatalnok majd mennyire tudja átvenni a független bírói attitűdöt”.

Ennek alapján nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy tényleg a politikai szempontból kritikus menekültügyi területen próbálja majd először jobban érvényesíteni akaratát a kormány.

Más forrásból ugyanakkor arról értesültünk, hogy bár az új álláshelyekre nagyon sok a közigazgatásból érkező jelentkező, de ők egyelőre nem nagyon rúgnak labdába a pályázatokon, tehát hiába érkeznek a jelöltek végrehajtó hatalom irányából, az igazságszolgáltatás egyelőre ellenáll nekik.