Economist: A Nyugat csúnyán benézte Kínát
Önkritikus vezércikket írt ezen a héten az Economist arról, hogy nagyjából az egész nyugati világ, és ők maguk is elszámították magukat Kínával kapcsolatban.
Kína a múlt héten egyértelműen elmozdult az autokrácia felől a diktatúra irányába - írja a lap. Ekkor jelentette be Hszi Csin-ping, hogy az alkotmány módosításával bármeddig az ország vezetője lehet - akár élete végéig is. Mao Ce-Tung óta nem volt olyan vezetője az országnak, aki ilyen nyíltan ekkora hatalmat gyakorolt volna.
Ez nemcsak Kínának nagy változás, de azt is mutatja, a Nyugat elbukta azt a fogadást, amit Kínára tett az elmúlt 25 évben
- írja az Economist.
„A hidegháború vége, a Szovjetunió bukása óta a Nyugat azt várta, hogy még egy nagy kommunista ország kapcsolódjon be a világgazdasági rendbe. Gyakorlatilag arra számított a Nyugat, hogy Kína beilleszkedik, maga is piacgazdasággá válik, és ahogy egyre gazdagabb lesz, a nép kiharcolja magának a demokratikus jogokat és a joguralmat.”
Az Economist beismeri, hogy maga is erre számított, és még Hszi Csin-ping hatalomra kerülésekor is láttak esélyt arra, hogy az alkotmányos rend irányába mozduljanak el, de mára ennek az illúziónak vége. Kína a politikai elnyomás, az állami ellenőrzés és a konfrontáció felé halad.
Hszi a korrupcióellenes kampány címszava alatt eltűntette a riválisait, és megerősítette a saját pozícióját. Szabadgondolkodó ügyvédeket zárt börtönbe, lehetetlenné tette a párt és a kormány kritikáját a médiában és az interneten. Bár az emberek magánélete még többé-kevésbé még szabad, de azt is egyre jobban megfigyelik.
Ráadásul a rendszert már egyre inkább nemzetközi példának is tekintik. A tavalyi pártkongresszuson Hszi Csin-ping arról beszélt, az autoriter rendszer a liberális demokrácia riválisa lehet, és ezt más országok is átvehetik. Később ugyan azt mondta, hogy nem akarja exportálni ezt a modellt, de egyre inkább érezhető, hogy
Kína már nemcsak gazdasági, de ideológiai riválisa is Amerikának.
Az ország közben már a világ első számú exportőre, a világ 100 legértékesebb vállalatából már 12 kínai. Ráadásul ez a helyzet pont akkor áll elő, amikor a Nyugat elvesztette az önbizalmát, írja az Economist.
Hszi Csin-ping felemelkedéséről bővebben itt írtunk, arról pedig itt, hogy Kína hatalmas tempóban érkezett meg Európába, míg mindenki Oroszországra figyelt.
Sötét világ jöhet, ha a kormányod balra húz majd téged az élet Tinderén
Kínában épül a modell, ami minden állampolgárt aszerint értékel majd, hogy hogyan viselkedik az életben. De sok jel utal arra, hogy ez a disztópikus jövő nem csak a kínaiakat, hanem a többi országot is fenyegetheti.
Korlátlan ideig maradhat hatalmon a kínai elnök
Az eddigi elnököknek 10 év után menniük kellett.
Kínában annyi korrupt politikust csuktak le, hogy már nincs elég cella a pekingi elitbörtönben
Elmaradt a szokásos holdújévi ünneplés, nem férnének el a látogatók a rengeteg rabtól.
Kínában betiltották az N betűt
„Azt kívánjuk Kínának, hogy folytassa azt a politikát, amivel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedben.” (Orbán Viktor)
15 évesen trágyát hordott Mao átnevelőtáborában, most a világ leghatalmasabb embere
A nyugati világban eddig századannyit sem írtak a második ciklusát kezdő Hszi Csin-pingről, mint Donald Trumpról. Pedig a kormányok és a tech-cégek után ideje mindenkinek komolyan vennie az USA legnagyobb riválisának elnökét, aki Mao Ce-tung óta nem látott hatalmat szerzett.
Míg mindenki Oroszországra figyelt, Kína hatalmas tempóban érkezett meg Európába
Kína rövid időn belül óriási politikai és gazdasági befolyásra tett szert, az európai vezetők pedig egyáltalán nem voltak erre felkészülve. Magyarország rögtön éltanuló lett, bár eddig nem nagyon kapott cserébe semmit.