A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége˙(Magosz) idén aláírásgyűjtést indított, hogy az EU ne vágja meg az agrártámogatásokat.
A szokatlanul enyhe időjárást kihasználva őszi mezőgazdasági munkát, szervestrágya-szórást végeznek Orosháza határában 2018. novemberben.
Fotó:
Rosta Tibor/MTI/MTVA
Az Európai Bizottság erre közleményben reagált, mint írják: „Az utóbbi időben több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amelyek szerint az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetésben az agrártámogatások rovására kívánná emelni a migrációval kapcsolatos, elsősorban a bevándorlók integrációját elősegítő kiadásokat. Íme a tények.”
Többek között azt írják:
Magyarország az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a 6. legnagyobb támogatást kapna.
A költségvetési vitában a közös agrárpolitika és a migráció annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy a vidékfejlesztési programok is kiegészítő szerepet játszhatnak abban, hogy egyes kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok (például a vidéki területen élő harmadik országbeliek (köztük a legálisan ott tartózkodó menekültek) könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba, de a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy élni szeretnék-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, mennyire.
A közös agrárpolitika keretében az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára.
Az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az EU-s költségvetéshez nagyban hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt az Unió tagállamai olyan prioritásokat határoztak meg a 2021–2027 közötti időszakra, amik növekvő kiadásokat jelentenek, például az innováció, a fiatalok, a környezetvédelem és a belbiztonság fokozott támogatása.
Az agrár- és vidékfejlesztési források csökkenése nem is jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s támogatás érkezne. A tervezet szerint a közvetlen kifizetések kevesebb mint 4 százalékkal csökkennének Magyarországon. Az Európai Bizottság egy igazságosabb elosztási rendszert javasol, amiben a kisebb, a pályakezdő, a munkahelyeket teremtő gazdák nagyobb figyelmet és támogatást kaphatnak. De a tagállamok is dönthetnek úgy, hogy a vidékfejlesztési források egy részét a közvetlen kifizetések felé csoportosítják át.