A Magyar Tudományos Akadémia átalakítása erősíti a kutatások szabadságát és függetlenségét – mondta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak.
Palkovics László az interjúban azt mondta, a kormány a kutatóintézeti hálózat hatékonyságát és eredményességét akarja javítani az átszervezéssel. A kutatásra fordított állami támogatásoknak kézzelfoghatóan meg kell térülniük a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára, az adófizetők pénzét a közösség érdekében kell hasznosítani – mondta.
Szerinte a régi kutatói intézményrendszer nem hatékony, így azt a finanszírozásával együtt meg kell erősíteni. A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, és létrejönnek az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit – mondta.
Szerinte az eddigi modellt felváltó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megteremtése is ezt a célt segít megvalósítani: a szervezet önálló költségvetést kap, a tevékenységéről pedig nem a kormány, hanem a túlnyomórészt tudósokból álló irányító testület dönt majd. Palkovics elmondta, hogy a 12 tagú vezetőség felét a kormány, felét az MTA javasolja, vezetőnek pedig olyan jelöltet keresnek, akit mindkét fél elfogad. A szükséges források rendelkezésre állnak, annak felhasználásáról már az irányító testület dönthet – mondta.
Az ELKH szervezete augusztus 1-ig jön létre, így a következő hónappal átveheti a kutatóintézeteket az akadémiától. A kutatóintézeteket ezután átvilágítják, év végéig pedig a gyakorlati működés feltételeiről, a finanszírozás elveiről és az intézményhálózat értékeléséről is döntenek. Létrejön a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiával foglalkozó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács is az egyetemek és a cégek képviselőivel, és a tudományosság egyéb kérdései mellett a magyar kutatási és innovációs stratégiáról is döntés születik.
A miniszter elmondta, hogy az ELKH dönthet kutatóintézetek megszüntetéséről is, de azok az új szervezetbe még változatlan formában kerülnek át. Szerinte nem igaz, hogy a kormány nem tekinti fontosnak a társadalomtudományokat. A magyarsággal kapcsolatos tudományterületek, a zene, az irodalom, a nyelv és a történelem helyet kapnak az új intézményi hálózatban, de szükség lehet optimalizálásra – mondta. Azt állította, hogy az akadémiai vagyont az átalakítással nem államosítják, de azokat az MTA eredetileg az intézethálózat működtetésére kapta, így át kell kerülniük az új intézményrendszerbe.
Az akadémiai feladatok és felelősségi körök nem változnak, a testület továbbra is tanácsokat ad, irányt mutat társadalmi ügyekben, de ezt a szerepét eddig sem a kutatóintézet-hálózatán, hanem a tagjain keresztül látta el – mondta Palkovics.
Az Index azt írja, hogy a tíz legnagyobb, legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény vezetője egy nappal az MTA-törvény megszavazása előtt levelet írt Orbánnak, hogy élesen tiltakozzanak az MTA bedarálása ellen, és egyértelműsítsék, hogy nem igaz Palkovics állandó hivatkozása, miszerint az átalakítás csak a német modellt követi. Abban bíztak, talán még megállíthatják az átalakítást, de 131 kormánypárti képviselő megszavazta azt.
Kedd délelőtt ért véget az egyéves folyamat, ami eleinte tárgyalásnak nézett ki az MTA reformjairól, de pár hónap alatt kiderült, hogy hiába tenne engedményeket az akadémia, hiába bizonygatja, hogy kompromisszumkész, a kormány simán közölte, hogy saját ígéretét megszegve akár erővel is elveszi, amit akar. Ezentúl a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is.
Felolvasták a törvényt megszavazó fideszesek névsorát, latinul énekeltek, és a küzdelem folytatását is megígérték a hőguta előtti pillanatokban.
Kínos.
A jegyzőkönyv kedvéért.
Úgy tűnik, hogy átalakítás címszó alatt a kormány egyszerűen szétveri a magyar tudományos élet legfontosabb szereplőjét. Elmagyarázzuk, miért védik kedden élőlánccal az MTA-t a tiltakozó kutatók.
A miniszter pénteken világossá tette, hogy ha kell, törvénymódosítással veszik el az akadémiai kutatóintézeteket. Erről Lovász László akadémiai elnök írt egy hétfő esti körlevélben. Azt ígérte, továbbra is azon lesznek, hogy garanciákat kapjanak a független és magas színvonalú tudományos kutatómunkára.
„Nem akarjuk megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, és nem akarjuk az irányításukat átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Az Index megszerezte a törvénymódosítás-csomag tervezetét. Korábban Palkovics és Orbán is azt hazudta, nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. Most már nem is tárgyalnak az Akadémiával.