Közleményben jelentette be az iráni vezetés, hogy mostantól egyetlen megkötést sem vesznek figyelembe, melyet a 2015-ös atomalku tartalmazott, és melyek többek között az urándúsítás mértékét szabályozták, illetve kitért arra is, hogy milyen anyagoknak lehet birtokában az ország és ott milyen fejlesztések történhetnek, írja a BBC.
A bejelentésre azután került sor, hogy a kormány tanácskozott Teheránban. A lépés az Egyesült Államok által Kasszem Szulejmani ellen elkövetett merényletre adott válasz. Az atomalku részleteiről korábban hosszabban is írtunk.
Irán az elmúlt években egyoldalúan már fokozatosan feszegette a korábbi megállapodás határait, miután Donald Trump vezetésével az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a Barack Obama elnök által megkötött megállapodásból. A megállapodást az európai hatalmak próbálták egybentartani, több-kevesebb sikerrel: Irán tavaly májusban jelentette hogy növelni fogja a dúsított uránium termelését. Azóta már nagyobb mennyiséggel rendelkeztek, mint amit a megállapodás lehetővé tett a számukra.
Augusztusban pedig azt jelentették be, hogy az urándúsítás eddigi 3,67 százalékos koncentrációját emelik feljebb. Az előzetes várakozások szerint 5 százalékra. Ez még mindig messze van a fegyverekhez használt koncentrációtól, amely 90 százalék fölött van.
Irán vállalta a legszigorúbb feltételeket, amelyek önmagukban garantálják, hogy még ha titokban ezen is dolgozna, még akkor se legyen évekig atomfegyvere.
Az amerikai kormány titkosított, de világos bizonyítékokra hivatkozik, amelyek szerint az iráni tábornok éppen merényletet tervezett, amikor végeztek vele. Ez fontos kérdés, ahogy az is, hogy Trumpnak volt-e joga kiadni a parancsot.
A következmények nehezen beláthatók.