Ami szerdán történt Washingtonban, az egyszerre volt megdöbbentő, és teljesen logikus. Soha nem látott képek érkeztek a Capitoliumba betörő zavargókról (ez nem újságírós túlzás, tényleg soha nem történt hasonló 1812, a brit- amerikai háború óta), QAnon Sámán és a többiek örökre beírták magukat az amerikai történelembe - közben viszont mégsem lehetünk igazán meglepődve: elemzések sora boncolgatta az utóbbi hónapokban,

milyen következményekkel jár, ha az amerikai elnök nyíltan szembehelyezkedik a demokratikus intézményrendszerrel, és arra buzdítja fanatikus rajongótáborát, hogy kövessék ezen az úton.

Arról pedig, hogy hova vezet ez az út, szerda óta pontos képünk van:

A trumpizmus gyökereihez nem kell most visszamenni (ajánljuk ezeket a cikkeket a témáról), de érdemes például felidézni, mi történt egy évvel ezelőtt, amikor az amerikai közélet fő sztorija még a Trump elleni alkotmányos vádeljárás (impeachment) volt. Az elnök ellen azért indult az eljárás, mert arra akarta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szerezzen neki terhelő bizonyítékokat Joe Bidenről.

Hogy Trump elkövette, amivel vádolják, még azoknak egy része is elismerte, akik a felmentése mellett szavaztak. Trump hatalma viszont teljes volt a republikánus párt felett, ami elképzelhetetlenné tette, hogy nagyobb számban ellene forduljanak - a szenátusban le is szavazták az impeachmentet. Az elnök ezt a posztot tette ki a szavazás után:

Ami persze „vicces trollkodás” volt, de közben pontosan kifejezte, mit gondol a demokratikus keretekről.

Nyárra aztán már látszott, hogy a 2020-as választás mégsem lesz olyan sima, mint az elnök szerette volna. Ekkor indított célzott kampányt azért, hogy aláássa a választás legitimitását támogatói szemében. Ezt azzal magyarázta, hogy a levélben érkező szavazatok szerinte nem megbízhatók. A koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen szavaztak levélben, ráadásul többségében demokrata szavazók - így az elnöknek érdekében állt ezeknek a szavazatoknak a valódiságát kétségbe vonni.

A választás napján és a rákövetkező napokban pontosan azt történt, amire aggódó elemzések számítottak. Mivel a levélszavazatok megszámolása időbe telik, volt olyan pillanat, amikor úgy tűnt, Trump sokkal jobb eredményt ért el a ténylegesnél (ez volt a „vörös délibáb” nevű jelenség). Az elnök ki is használta ezt a pillanatot, már a választás estéjén győztesnek hirdette magát, és közölte, hogy az innentől megszámolt szavaztok nem érvényesek. Állítsák meg a számolást! - írta.

Lényegében ez a lendület tart azóta is - bár jogi úton semmilyen érdemi eredményt nem tudtak elérni (leginkább azért, mert nincs bizonyíték arra, hogy a választást érdemben befolyásoló szabálytalanságok történtek volna), az ellopott választás legendája az elnök alaposan feltüzelt táborában napról napra erősödött. A szerdai tüntetés jelszava Trump szavait kombinálta ezzel a történettel: „Állítsák meg a lopást!”

(Mellékszál, de a mi szempontunkból nem lényegtelen, hogy fideszes körökben is elég elterjedt ez a nézet: Kövér László például magától értetődő természetességgel közvetítette a trumpista értelmezést nemrég.)

A szerdai eseményekhez persze nemcsak Twitter-posztok és a valóság csavargatása kellett, hanem emberek is, akik tényleg be is törnek az épületbe. Az elnök és a különféle utcai brigádok viszonya évek óta kritikus kérdés volt. Amikor 2017-ben Charlottesville-ban neonáci felvonulók csaptak össze ellentüntetőkkel, az egyik fajvédő pedig autójával a tömegbe hajtott, és megölte Heather Heyert, Trump azt mondta: mindkét oldalon voltak nagyon jó emberek. A Proud Boys nevű férfijogi-szélsőjobbos szervezetről is csak nagy nehezen mondta ki, hogy elutasítja őket, de nem utasította el a QAnon csoport nézeteit sem (ez egy összeesküvés-elméletet, amely szerint Trump valójában sátánista pedofilok ellen harcol, ezt vallja a Capitoliumot megrohamozó sámán is).

A szerdára meghirdetett tüntetésre úgy érkeztek a résztvevők, hogy fórumaikban hetek óta téma volt az erőszak alkalmazása, konkrétan a Capitolium megtámadásának lehetősége is. Helyszíni tudósítóknak a tüntetők jellemzően azt mondták, most már benne van az erőszak lehetősége.

Ebben a hangulatban tartott beszédet Trump a Fehér Háznál, többek között arról, hogy soha nem fogja elismerni a vereséget. Arra buzdította az embereket, hogy menjenek a Capitolium épületéhez, ahol épp ekkor készült hitelesíteni a szenátus és a képviselőház közös ülésen a választás eredményét. Az elnök azt mondta híveinek: gyengeséggel nem lehet visszaszerezni az országot. Ő maga nem tartott velük.

Támogatói már az épületben harcoltak, mire az első posztja megjelent arról, hogy ne erőszakoskodjanak. Esti videóüzenetében pedig az elnök arról biztosította a zavargóknak, hogy nagyon különleges emberek, akiket nagyon szeret. Megkérte őket, hogy menjenek haza, és ugyanebben az üzenetben

megismételte, hogy ellopták tőle a választást, amit nagy fölénnyel megnyert.