A felsőoktatás kiszervezéséért felelős kormánybiztos szerint az állami fenntartásban maradt egyetemeknek végig kell gondolniuk, számukra okoz-e hátrányt, hogy nem kerültek alapítványi fenntartásba.
Stumpf István úgy értékeli, heroikus munkát végeztek a kollégái annak a több mint egy tucat törvény előkészítésével, aminek a múlt heti megszavazásával több mint 10 egyetem került vagyonkezelő alapítványok tulajdonába. Ezzel már 21 intézmény van alapítványi fenntartásban, de úgy látszik, Stumpf István itt nem állna meg, a Magyar Nemzetnek most azt mondta,
szerinte a Műegyetemnél ez a modellváltó struktúra sokkal megfelelőbb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni.Egy hete egyébként a BME kancellárja, Kotán Attila is arról értekezett, hogy meg kell vizsgálniuk a modellváltás lehetőségét.
A kiszervezések miatt mára csak 5 állami fenntartású egyetem maradt: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Ezek közül az ELTE-ről azt mondta „a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át”. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású maradna,
de „hogy mi lesz a művészeti egyetemekkel, azt meglátjuk”.Beszélt arról is, hogy „a nagy tudományegyetemeknél az a nehézség, hogy számos szak – például a pedagógusképzés – nem piacosítható, ebben az állam továbbra is jelentős szerepet kell hogy vállaljon”. Ennek ellenére a vidéki tudományegyetemek szintén alapítványi fenntartásba kerültek, ráadásul garanciák nélkül, vakon kellett belemenniük.
Stumpf elismerte, hogy ő lesz az újonnan alakuló Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumi elnöke, szeretnék megpályázni a szőlész-borász képzés csúcsát. Egyébként nem ő az egyetlen kormányzati szereplő, aki bekerül az egyetemeket irányító kuratóriumokba, szinte mindenhova jutott egy miniszter, államtitkár vagy kormánybiztos. Orbán Viktor péntek reggel már egészen nyíltan beszélt arról, hogy ezekbe a testületekbe világnézeti alapon válogatnak tagokat.
Ahogy arról a múlt héten részletesen írtunk, kezdetben több egyetem is támogatta volna egy rugalmasabb működési modell kialakítását, de valami egészen mást kaptak, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal, hiszen politikai ellenőrzés alatt tartott magánintézménnyé váltak. Arra, hogy a modellváltást kétharmados többséghez kötötték, Stumpf most azt mondta: „Ha minden kormányváltásnál összevissza lehetne rángatni az egészségügyet, benne a klinikák kapacitását vagy az egyetemek szerkezetét, akkor ott állnánk, ahol a part szakad. Nem lehetne hosszú távra tervezni, az intézmények nem tudnának 15–20 éves szerződések keretében gondolkodni.”
Tizenkét egyetem került ki az állam kezéből az ingatlanvagyonukkal együtt, de részvényeket, birtokokat és palotákat is kiszerveztek.
Stumpf István úgy szerezhet pozíciót, hogy közben ő koordinálja az egész átalakítást.
A miniszterelnök „internacionalista, globalista szemléletű” embereket nem tudna jó szívvel javasolni.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.
Szél Bernadett kérte ki az egyetemektől a modellváltást előkészítő anyagokat. Az egyik egyetem elküldte a dokumentumokat, melyből kiderül, hogyan nézett ki belülről a modellváltás.