Április közepe óta harmadszor vétózott meg Magyarország egy Kínát elítélő EU-s külpolitikai nyilatkozatot pénteken.
Az EU 26 tagállama ezúttal a hongkongi elnyomás miatt akarta volna Kínát elítélni. Hongkongban idén először tiltották meg, hogy a helyi polgárok megemlékezzenek az 1989-es Tienanmen téri vérfürdő évfordulójáról, a rendezvény főszervezőjét őrizetbe is vették.
Amikor Kína 1997-ben visszavette Nagy-Britanniától Hongkongot, ígéretet tett az "egy ország, két rendszer" elv tiszteletben tartására, és a helyiek önrendelkezésének biztosítására, ám a 2010-es évektől egyre erősödött a pekingi kommunista hatalom elnyomása, és 2019 óta drámaian szűkítették a szabadságjogokat.
Az EU elítélő nyilatkozatát német külügyi források szerint egyetlen ország akadályozta meg, Magyarország.
A magyar kormány áprilisban és májusban is megvétózott már Kínát elítélő nyilatkozatokat, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azért, mert ezeknek nincs semmi értelmük, úgysem változik tőlük semmi sem. A közelmúltban a magyar kormány megvétózott egy tűzszüneti felhívást is a gázai konfliktus idején, illetve egy megállapodást afrikai és karibi országok sorával, mert a szövegben szerepelt volna a "gender" kifejezés.
A Kínát illető korábbi magyar vétók ellen májusban már felszólalt a német külügyminiszter, és most ismét a németek hozták nyilvánosságra a hírt. Előbb a német kormány külügyi államtitkára, Miguel Berger adta közzé a Twitteren, majd a német parlament külügyi bizottságának vezetője, Norbert Röttgen posztolt az ügyben. (Röttgen nemrégiben indult a CDU elnökségéért is, ám alulmaradt Armin Laschettel szemben.)
Berger szerint itt az idő, hogy az EU-ban a külügyi döntéseket is el lehessen fogadni minősített többséggel, míg Röttgen arra biztatta a többi tagállamot, hogy adjanak ki közös nyilatkozatot Magyarország kihagyásával.
A magyar kormány idén tavasszal Kína legfőbb védelmezőjévé lépett elő az EU-ban - korábban előfordult, hogy Görögország vétózott meg Kínát elítélő határozatokat, még amikor a baloldali Sziriza volt ott hatalmon. A magyar kormány kínai kapcsolatai különösen élénkek, kínai hitelből vasutat és egyetemet is építene, és az EU-ban egyetlenként kínai vakcinát is vásárolt.
Peking idén keményen lecsap a 32 éve történt vérengzésre emlékezőkre.
A jogkorlátozó nemzetbiztonsági törvényt bírálták volna. A Reuters szerint a magyarok arra hivatkoztak: az EU-nak így is túl sok vitája van Kínával.
Ahogy az várható volt.
Mert az EU eddig nyolcszor adott ki nyilatkozatot vagy határozatot Kínával kapcsolatban, de egyik sem hozott változást, pozitív előrelépést.
Heiko Maas teljességgel felfoghatatlannak nevezte a magyar diplomácia vétóját.