Franciaország és az USA rendezni igyekszik a minap megromlott viszonyát. A két ország bő egy hete kapott össze, azután, hogy szerdára virradó éjjel Joe Biden amerikai elnök Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján jelentette be a három ország stratégiai szövetségét, melynek részeként atomtengeralattjárókkal fegyverzik fel Ausztráliát.
Ezen aztán Franciaország rendkívüli módon felháborodott, részben mert maga is tengeralattjárókat akart eladni Ausztráliának, részben meg mert úgy érezte, hogy kihagyták a Csendes-óceán térségét érintő fontos stratégiai megállapodásból, pedig ott Franciaországnak is vannak területei. Erről bővebben szerdai cikkemben írtam.
Franciaország felháborodásának mértékét jelzi, hogy szövetségesi viszonyban merőben szokatlan módon még canberrai és washingtoni nagykövetét is hazahívta. Csütörtökön aztán Emmanuel Macron és Joe Biden elnökök megállapodtak abban, hogy Franciaország újra Washingtonba delegálja nagykövetét, és a két ország igyekszik rendezni viszályát, és újra megtalálni a közös hangot.
A beszélgetés után kiadott, a BBC megfogalmazása szerint óvatosan szövegezett közös állásfoglalásukban azt írták, hogy Biden és Macron "részletes konzultációkat kezdenek annak érdekében, hogy megteremtsék a kölcsönös bizalom kereteit". A két elnök szeptember végén személyesen is találkozni fog. (Via BBC)
Az ausztrál haditengerészet felfegyverzésénél eddig nem volt látványosabb jele az új nagyhatalmi konfliktus eszkalációjának. Az USA és szövetségesei most Kínát próbálják ugyanúgy elvágni a világtól, ahogy annak idején a Szovjetuniót is körülzárták.
Nagyköveteket hívtak vissza, és még az EU-nál is lobbiztak a közös fellépésért az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Nagy-Britanniával szemben, mert azok hárman megállapodtak egy tengeralattjáró-bizniszről. Mi közük ehhez, és miért fáj nekik ennyire?