Mióta július közepén kiderült, hogy 2018 óta több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják a szoftvert. Pedig a megfigyelések pont azután indultak, hogy Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter eddig csak annyit mondott: nem állítja, hogy nem használták a Pegasust.

De Kósa Lajos csütörtökön, Pintér meghallgatása után a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként kimondta:

A Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam.

Kósa az RTL híradójának azt mondta: „A Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót.”

2018 óta egyébként nagyon megugrott a megfigyelések száma:

• 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben.
• Emellett felpörgött az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyelések száma is: idén július 19-ig 928 esetben adta meg az engedélyt, miközben tavaly összesen 1285 megfigyelést hagyott jóvá. Ez a szám 2015-ben még 1038 volt, azóta folyamatosan növekszik.

A Pegasus-botrány kirobbanása óta kiderült, hogy itthon újságírókat, ügyvédeket, Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát, Simicska Lajos fiát, egy CEU-s Phd-hallgatót, a paksi bővítés korábbi államtitkárát, a TEK főigazgató-helyettesét, az ügyvédi kamara korábbi elnökét, illetve Gémesi György polgármestert is megfigyelték az izraeli kémszoftverrel.

A múlt héten Orbán Viktor is kapott egy kérdést a parlamentben a megfigyelésekről, amire azt mondta: „A szolgálatok számára senkinek a foglalkozása nem számít. Nem foglalkozás szerint nézik az embereket. Azt nézik, hogy a tevékenység, amit folytattak – mindegy, hogy valaki püspök vagy éppen utcaseprő –, érintett-e valamilyen nemzetbiztonsági szempontot”.

Csak a személyiségi jogok ne sérüljenek a kérdezősködés miatt

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága az ülésen elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, miszerint az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, vagyis bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A meghallgatás után Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja arról számolt be, hogy 2050-ig titkosították az üléséről készült jegyzőkönyvet. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is említett újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e a Pegasusszal. Emellett a kémszoftver beszerezéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Vadai szerint a dokumentumot csak akkor mutatják meg a bizottság ellenzéki tagjainak, ha arra egy másik bizottság, a nemzetbiztonsági engedélyt ad. Csakhogy abban a testületben fideszes többség van.

Kósa az ülés után azt mondta, az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. A honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság engedélyt adna.

A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülése után az ellenzéki képviselők ennyiről tudtak beszámolni, miután 2050-ig titkosították az elhangzottakat:

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos azt mondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogok sérültek volna.

Kósa elmondta azt is, hogy a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.Szerinte ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.