Régóta sejteni, hogy a Gyurcsány-kormány idején elindult, de az Orbán-kormányok idején felfejlesztett közfoglalkoztatás rendszere jóval több, mint a munkanélküliség ellen kitalált, a segélyezésnél vagy átképzésnél talán kicsit durvább program. Számos példát lehetett arra látni, hogy polgármesterek kiskirályi kegyként osztották a közmunkát, támogatták azokat, akik jó elvtársak voltak, és büntették azt, akit büntetni akartak, bőrszíne, politikai hovatartozása vagy személyes okok miatt. A kormány pedig ideológiája fontos részévé tette a közmunkát, amit a helyi hatalmi rendszerek kiépítésére, és végső soron saját hasznára használt ki.

Korábbi kutatások is kimutatták, hogy van összefüggés aközött, hogy egy településen hányan szavaznak a Fideszre, és hogy mennyi közmunkás van. Azt is megállapították már, hogy ez az összefüggés nem egyszerűen arról szól, hogy a vidéki szavazók fontosnak találják a közmunkát, ezért a közmunkaprogramot felfuttató kormánypártra szavaznak. Korábban például a 21. Kutatóintézet közvélemény-kutatásokra alapuló elemzéséből kiderült, hogy a fideszes vezetésű településeken sokkal nagyobb hatással volt a közmunkaprogram a kormánypártra leadott szavazatok növekedésére, mint ahol nem kormánypárti a polgármester.

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Közgazdasági és Regionális Kutatóközpontjának kutatói friss kutatásukban viszont

számokat rendelnek a folyamatok mögé, és fölfedik, hogy pontosan mekkora hatással volt a közmunkaprogram növekedése a Fideszre leadott szavazatokra, és azt is, hogy mennyivel több pénzt kapott egy-egy önkormányzat közmunkára, ha a településen sokan szavaztak a Fideszre.