"Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését" - jelentette ki az EU-s külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, ez ugyanis "már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában".
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 december közepén fogalmazta meg tételeit az orosz érdekszféráról, melynek részeként tekint Közép-Európa volt szocialista országaira, így hazánkra is. Szergej Lavrov - aki nemrég Barátságért-érdeméremmel tüntette ki Szijjártót, a múlt héten teljesen egyértelművé tette, hogy ennek részeként a NATO-csapatok kivonását várják a térségből. Ez ebben a formában abszurd követelés, tekintve, hogy ezek az országok a NATO tagállamai, vagyis az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a volt szocialista országok kilépését követeli a NATO-ból.
Szijjártó most arról beszélt, hogy a helyzet élezése helyett diplomáciai megoldásra, "üzengetés helyett közvetlen tárgyalásokra" volna szükség. Két hete, amikor magas szintű egyeztetések zajlottak Oroszorzás és az USA, a NATO és az EBESZ között, az orosz delegációt vezető Szergej Rjabkov külügyminiszterhelyettes azzal állt fel a végén, hogy nem látja értelmét további tárgyalásoknak, ahol csak ugyanezeket a kérdéseket rágnák át.
Szijjártó mégsem ezt, hanem a nyugati szankciópolitikát bírálta, szerinte érdemes volna felülvizsgálni azokat. Majd arról beszélt, hogy Közép-Európa rá van utalva az orosz energiahordozókra, ezért "azt szeretnénk kérni, hogy a közép-európai országokra is legyen mindenki tekintettel". A közép-európai országok, élükön Lengyelországgal, Magyarországgal szemben határozott fellépést követelnek, a NATO keleti arcvonalának országai Magyarország kivételével már azt is rosszallották, hogy az Egyesült Államok két hete még hajlandónak mutatkozott kölcsönösségi alapon csapatkivonásokra is a térségből. Csehország új hadügyminisztere, Jana Černochová pedig konkrétan jelezte, hogy Csehország ukrán kérés esetén még azt is megfontolná, hogy csapatokat küldjön egy orosz invázió visszaverésére.
Az orosz energiahordozóktól amúgy nemcsak Közép-Európa, hanem például Németország is függ, amelynek irányába most épült ki az a vezeték, amivel Lengyelországot kikerülve is tudnak orosz gázt szállítani.
Ebben a helyzetben kerül majd sor február 1-én Orbán Viktor moszkvai látogatására, ahol olyan magyarországi orosz gigaberuházásokról is szó lesz, mint amilyen a paksi atomerőmű új blokkjának építése. Szijjártó szerint "természetes", hogy Orbán Moszkvába utazik, és "komolytalanok" az ezzel kapcsolatos bírálatok.
Mintha kissé túlemelték volna a téteket az USA és Oroszország geopolitikai pókerében. Hétfőtől négy napon át körkörös tárgyalásokon próbálják enyhîteni a mesterségesen, saját maguk által keltett feszültséget.
Bár az amerikai hírszerzés szerint már a leendő ukrán bábkormány tagjait toborozzák, külügyminiszterük kölcsönösségen alapuló engedményekkel próbálja lecsillapítani az oroszokat.
Kicsit nehezen értelmezhető az orosz követelés, mivel ezeknek az országoknak a hadseregei maguk is NATO-csapatok.
De a gázszállítási szerződés meghosszabbítása, a Szputnyik V gyártása és a közös űrprogram is szóba kerül majd.
Pedig már két hete is úgy tűnt, hogy kissé túllőttek a célon a kölcsönös üzengetésben. A múlt heti orosz-amerikai-európai tárgyalások nemhogy lassítottak volna, inkább gyorsították a helyzet eszkalálódását.