Mint azt mi is megírtuk, az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható. A rendelet lényege, hogy elvehetik az EU-s támogatások szétosztásának jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz annak menjen, akinek azt Brüsszelben szánták. Vagyis jogállamisági előírások teljesüléséhez kötik az uniós források kifizetését.
Varga Judit igazságügyi miniszter a szerdai kormányinfón reagált az Európai Bíróság döntésére, szerinte politikai döntést hozott az unió bírósága a magyar gyermekvédelmi törvény miatt. Vagyis igazából a gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság.
Persze a lengyel kormányszóvivő is gyorsan reagált: Piotr Müller szerint az Európai Unió Bíróságának szerdai ítélete az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket. Az ilyen hatáskörbővítést célzó lépéseket pedig Varsó negatív módon értékeli. A lengyel kormányszóvivő szerint az ítélet az uniós költségvetés védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
Az ítélet tükrében a lengyel kormány úgy látja: nincs jogi alapja annak, hogy a Lengyelországnak járó uniós pénzeszközöket felfüggesszék. Ebben az összefüggésben törvénytelennek tartják, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépésnek minősítette.
A lengyelekkel közösen azt várták, hogy az EU Bírósága érvénytelenítse a jogállamisági problémákat pénzelvonással büntető rendeletet. Hiába, a bíróság szerint alkalmazhatók a szankciók.
Az igazságügyi miniszter a kormányinfó elején nagyon sokszor elmondta, hogy gyermekvédelmi törvény, majd elviharzott, mielőtt bárki is kérdéseket tehetett volna föl neki.