Kína négy válsága
- A héten akkorát hullámzott a kínai tőzsde, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.
- A kínai gazdaság több évtizednyi nagyon intenzív növekedés után egy sor strukturális problémával kéne megküzdjön.
- És ebben az eleve nehéz helyzetben robbant be az orosz-ukrán háború okozta összes bizonytalanság és tört be az országba az omikron.
Szerdán Kína legbefolyásosabb gazdasági vezetője, Liu Ho olyat tett, amire ritkán van példa: személyesen igyekezett nyugtatni a befektetőket, hogy nincs baj a kínai gazdaság kilátásaival. Liu miniszterelnök-helyettes és Hszi Csin-ping legfontosabb gazdasági tanácsadója, és szerdai bejelentése szerint a kormány lépéseket fog tenni, hogy már az első negyedében felpörgesse a gazdaságot, illetve olyan intézkedéseket fognak bevezetni, melyek kedveznek majd a piac működésének.
Hogy mik ezek a tervezett intézkedések, az nem derült ki Liu megszólalásából, amit a Államtanács pénzügyi bizottságának munkaülése után tett, de a hírre így is jól reagált a kínai tőzsde, és a hét elején tapasztalt, 2008 óta nem látott mélyrepüléshez képest jelentősen erősödtek az árfolyamok. Igaz, azóta már jelezték a befektetők, hogy szép dolog, ahogy Peking kiáll a piac stabilitása mellett, de szeretnének már bizonyítékot is látni erről.
Azt pedig tényleg senki nem gondolja, hogy Peking túl lenne a nehezén: évek óta hallani a kínai gazdaságban rejlő strukturális problémákról, és a közelmúltban ezek már a gazdaság teljesítményében is éreztették hatásukat: míg a koronavírus utáni visszaesés után 18,3 százalékos bővülést hozott 2021 első negyedéve, addig az év utolsó negyedére ez 4 százalékra csökkent. Emiatt írta a napokban a Wall Street Journal vezető Kína-ügyi tudósítója, Vej Lingling, hogy pekingi tisztviselők már korrekciós intézkedéseket emlegetnek, melyek részben éppen az elmúlt évek gazdasági lépéseit ellensúlyoznák.
Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kínának nem hiányzott az orosz-ukrán konfliktus, és kérdés, meddig hajlandó kitartani Moszkva mellett
Moszkva és Peking szoros stratégiai kapcsolatot alakított ki, Hszi és Putyin személyes szövetségesként tekintenek egymásra. Ukrajna lerohanása után a kínaiak az „oroszbarát semlegesség” felé mozdultak el, de ahogy durvul a harc, egyre bátrabban küldenek olyan üzeneteket, hogy nem tetszik nekik Putyin háborúja.
Pekingben bíznak benne, hogy Kína lehet az igazi győztese ennek a háborúnak
Ehhez ügyes helyezkedés mellett persze némi szerencsére is szükségük lesz majd.
Ötéves tervvel vonnák szigorúbb politikai ellenőrzés alá a világ második legnagyobb gazdaságát
Peking éveken át tartó, szigorú fellépést ígér, ami gyakorlatilag minden szektort érinthet.
A kínai gazdasági csoda csalta életveszélyes csapdába Pekinget
A 300 milliárd dolláros adósságot felhalmozó Evergrande bukása korszakhatárt is jelölhet: vége lehet annak, hogy a kínai gazdaságot a „növekedés, bármi áron” elv hajtsa előre.
Kínában váratlanul betiltották a különórák 120 milliárd dolláros piacát, de a következményektől Peking is megijedt
Peking teljesen ellehetetlenítette a magánórákat kínáló szektort, de a fellépés megijesztette a nyugati befektetőket, akik más cégek mögül is menekülni kezdtek.
Miután kritizálta a kínai pénzügyi felügyeletet, Jack Ma teljesen eltűnt a nyilvánosság elől
Hosszú hetek óta nem tudni semmit a világ egyik leggazdagabb emberének hollétéről.
A járvány kezdete óta most robbant be leginkább a vírus Kínában, teljesen lezárják a 17,5 milliós Sencsent
Számos techvállalat beszállítójánál is leáll a termelés, komoly fennakadás jöhet az ellátási láncokban.
Pukkanás közelében a kínai ingatlanpiaci buborék, és nem lehet megmondani, hogy mekkora válság lesz majd ebből
Vannak, akik szerint Kína Lehman Brothers-pillanata lehet az Evergrande csődje, mások szerint Hszi Csin-ping szándékai szerint alakulhatnak a dolgok. 300 milliárd dolláros adósságot görgető ingatlanvállalat dőlhet be a héten, és senki se tudja biztosan, milyen következményei lesznek ennek.